Teljesítményértékelés

Teljesítményértékelési Szabályzat

2018. január 1.

(2015. január 1-től és 2016. január 1-től, ill 2016. június 1-től, 2017. december 7-i, valamint a 2018. január 1-től hatályos módosításokkal egybeszerkesztett változat)

 

I. A Szabályzat célja

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont (továbbiakban: TK) Teljesítményértékelési Szabályzatának (továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy a TK Szervezeti és működési szabályzat V. 24. pontjában foglaltak alapján felmérje a TK-ban dolgozó kutatók tudományos teljesítményét és meghatározza e teljesítmények értékelésének kereteit. Jelen Szabályzat szerinti tudományos teljesítményértékelés olyan, a tudományos kutatómunka színvonalának erősítését ösztönző komplex rendszer, amely

  1.    megjeleníti a kutatói munka sokféleségét, a teljesítmények egyenlőtlen időbeli megoszlását, a társadalomtudományi kutatás sajátosságait és a TK prioritásait;
  2.    segíti a kutatókat azzal, hogy világos és egyértelmű követelményeket támaszt munkájukkal kapcsolatban és a TK vezetését is olyan módon, hogy rendszeres és számon kérhető formában ad visszajelzést a kutatók elvégzett munkájáról;
  3.    ösztönözni kívánja az idegen nyelven, különösen a világnyelveken való tudományos tevékenységet;
  4.    a teljesítményt és nem a befektetett munkaidőt veszi alapul;
  5.    hangsúlyozza a nemzetközileg versenyképes alapkutatások szerepének elsődlegességét;
  6.    az eddig is érvényben lévő elvárások számszerűsítését hajtja végre.

II. A teljesítményértékelési rendszer alapvető jellemzői

1.       Az egyes kutatók teljesítményét egyetlen pontszámrendszer értékeli. A teljesítményértékelési rendszer – normatív jellege folytán – egy adott kategóriában mindig ugyanannyi pontot ad. A TK a kutatók teljesítményét négy dimenzióban méri:

a)       nemzetközi és hazai publikációk;

b)      nemzetközi és hazai hatás a tudományos közösségben (idézettség, részvétel konferencián és kutatóhálózatokban, szakmai közélet szervezése és oktatás);

c)       prioritással rendelkező intézeti kutatások szervezése, projektekhez forrásszerzés;

d)      adott tudományterületre jellemző speciális szakmai tevékenységek.

2.Az értékelés alapjául a kutatók által szolgáltatott adatok szolgálnak. A beszámolóban megadott adatok valóságtartalmáért a kutatók felelősséggel tartoznak, valótlan adatok szándékos megadása munkajogi következményeket vonhat maga után.

3.Jelen Szabályzat működtetése és értelmezése az öttagú kutatóértékelési bizottság (V.4.) elsődleges feladata. A közvetlenül a főigazgatónak alárendelt független kutatócsoportok esetében az intézetigazgatóhoz rendelt hatásköröket a kutatócsoport vezetője gyakorolja, képviseletüket a Bizottságban a főigazgató által delegált tag látja el

 

4. A kutatók által elért pontszámok nem nyilvánosak, azokat kizárólag az alábbi személyek ismerhetik meg: az intézetigazgató, az adott kutató kutatóintézetéhez vagy TK-szintű kutatócsoportjához tartozó kutatók, a főigazgató, a főigazgató által az adott kutató értékelésére kinevezett személy vagy bizottság, a teljesítményértékelésért felelős bizottság tagjai és titkára. Az így megismert teljesítményadatok szolgálati titkot képeznek.

5. A teljesítményértékelés ösztönözni kívánja az idegen nyelven, különösen a világnyelveken való tudományos tevékenységet. Világnyelvnek az angol, német és francia nyelvet tekintjük.

III. A Szabályzat személyi hatálya

1. Jelen Szabályzat alapján a kutatóprofesszor emeritus státuszú kutatók kivételével a TK minden tudományos kutatójának teljesítményét értékelni kell.

2. A VI. pontban leírt alap pontszámokkal kapcsolatos szabályok csak a heti 20 óránál hosszabb munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkoznak. A heti 20-39 órában foglalkoztatottaknak a VI. pontban leírt pontszámok 75%-a vonatkozik. E szabályok azok esetében sem alkalmazandók, akik a beszámolási évben több mint három hónapot voltak fizetés nélküli szabadságon, GYES-en vagy GYED-en voltak, vagy a munkaviszonyuk április 1-jét követően keletkezett.

3. A segédmunkatársak esetében a VI. pontban leírt elvárt és minimális pontszámokkal kapcsolatos szabályok az első mesterszakos diploma megszerzését követő harmadik, kutatással töltött évtől alkalmazandók. A segédmunkatársak az éves beszámolójukban nyilatkoznak arról, töltöttek-e már legalább két évet PhD-hallgatóként, (akár részmunkaidős) kutatói állásban vagy kutatási ösztöndíjasként a minimálbér felét meghaladó ösztöndíjjal.

IV. Pontszámok és számítási módok

1. Publikációk

(1) A teljesítményértékelésben csak olyan publikáció vehető figyelembe, (1) amelyen fel van tüntetve, hogy az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában készült, (2) az adatai az MTMT-ben megtalálhatóak, (3) tudományos vagy oktatási jellegű (vagyis nem közérdekű, ismeretterjesztő vagy egyéb) (4) amely szerzői változatának ismertetési dokumentációját a kutató a TK Szellemitulajdon-kezelési Szabályzatában leírt módon benyújtotta.

(2) Amennyiben egy publikáció tényleges megjelenése a következő teljesítményértékelési évben történik, a publikációban feltüntetett évszámtól függetlenül a következő teljesítményértékelési évben kell figyelembe venni. „Online first” megjelenésű művek esetén a kutató dönt, hogy az elektronikus, vagy a nyomtatott megjelenés évében számolja el a művet.

Ugyanazon a nyelven megjelent, tartalmilag azonos publikációt többszöri megjelenés esetén nem lehet többször elszámolni.

Tudományos: A szaktudomány normáinak megfelelő formában, tárgyalásmóddal és ellenőrzési eljárással készült, tudományos közösségnek szánt, publikálás esetén tartós hordozón tárolt és a nyilvánosság számára hozzáférhető mű, kiadvány, közlemény] amely témájában rendszerint a) eredeti elméleti vagy empirikus kutatási eredményről számol be vagy: b) meglévő eredményeket dolgoz fel, szintetizál, értékel; vagy: c) a szakirodalomban való eligazodást, tartalomfeltárást szolgálja.

Oktatási: Rendszerezett ismereteket közvetítő, az oktatási folyamat számára didaktikai szempontok szerint összeállított mű, amely egy meghatározott tudományterület (tantárgy) elsajátítását segíti.

(3) A folyóirat publikációkkal kapcsolatos alapvető fogalmak:

Szakfolyóirat: szabályos időközönként megjelenő, egységesen szerkesztett, meghatározott tárgykörre irányuló, vagy valamely kutatási terület eredményeinek közlésére szolgáló tudományos kiadvány, amely ISSN számmal rendelkezik és szerkesztői a kiadványon fel vannak tüntetve.

Szakcikk: szakfolyóiratban megjelent tudományos dolgozat, amely a) eredeti elméleti vagy empirikus kutatási eredményről számol be, az adott tudományterület elfogadott módszereit használja, a tudományos közösségnek szól; b) a vizsgált tudományterület eredményeinek összefoglalását, szintézisét nyújtja és új kutatási területeket, irányokat jelöl ki; c) a szakirodalomban való eligazodást, tartalomfeltárást szolgálja.

Recenzió: Szakmai nyilvánosságnak szánt elemző bírálat, tanulmány egy műről vagy annak részletéről (bírálat, kritika).

Kis terjedelmű szakcikk: Egy szerzői ív felénél rövidebb, szakfolyóiratban megjelent tudományos közlemény.

Referált folyóirat: double blind peer review-t alkalmazó, ISSN számmal és a kiadványon feltüntetett szerkesztőkkel rendelkező szakfolyóirat.

A szakkönyvekkel kapcsolatos fogalmak:

Szakkönyv: 3 szerzői ívnél terjedelmesebb, tudományos könyvkiadó, kutatóhely vagy felsőoktatási intézmény által kiadott, ISBN számmal rendelkező tudományos publikáció nyomtatott vagy digitális formában.

Rövid szakkönyv: 3 szerzői ívnél rövidebb szakkönyv. Pontszáma a szakkönyvekre vonatkozó értékek fele.

Szakmailag lektorált szakkönyv: olyan szakkönyv, amely igazolhatóan teljesít az alábbi három feltételből legalább kettőt: 1. a kézirat nyilvános szakmai vitán átesett, 2. a kiadó a kézirat befogadásáról írásos lektori vélemény alapján döntött, 3. a könyvnek volt külön szakmai és olvasószerkesztője és a nevük fel van tüntetve a kötetben. A könyvpublikációk besorolásáról az intézetigazgatók a kutató által szolgáltatott dokumentumok és a kiadott szakkönyv megtekintése után egyedileg döntenek. A döntést a kutatóértékelési bizottság felülvizsgálhatja.

Monográfia: egy témát, problémát, jelenséget, stb. átfogóan, a teljesség igényével tárgyaló, fejezetekre tagolódó szakkönyv, amely a meglévő ismeretek szintetizálására építve új, jelentős tudományos eredményeket tartalmaz.

Kézikönyv: olyan irányadó mű, amely egy szakterület aktuális ismeretanyagát foglalja össze (handbook). Valamely tudományterület alapvető ismereteit tartalmazó vagy fogalmait magyarázó kiadvány (lexikon, enciklopédia). Ide tartozik még valamely nyelv szavainak betűrendbe szedett gyűjteménye, mely tartalmazza a szavak jelentését, felsorolja a rokon értelmű kifejezéseket (szótár).

Tanulmánykötet: valamely szempontból összetartozó, vagy egy témához kapcsolódó, egy vagy több szerző által megírt tanulmányok egységes keretbe foglalt, általában szerkesztett gyűjteménye. Idetartozik az emlékkönyv (Festschrift), a kritikák gyűjteménye és az évkönyv.

Felsőoktatási tankönyv: felsőoktatási célra készült, tudományos eredményeket összefoglaló, rendszerező, a tudományos írásművek jellemzőit is magán viselő kiadvány.

Forráskiadás: más szerző művének, könyvpéldánynak, tudományos forrásnak jegyzetekkel, elő- vagy utószóval ellátott kiadása, valamint a tudományos igényű, kommentált fordítás.

Kritikai kiadás: Szerzői művet kritikai filológiai apparátussal közreadó kiadvány; az utókorra hagyományozott szövegek, történeti emlékek, zenei, néprajzi és más források hű, történetileg hiteles, helyreállított, adatolt, kommentált, jegyzetapparátussal ellátott közlését tartalmazó kiadvány.

Bibliográfia, repertórium: valamely tudományterület vagy téma forrásait, irodalmát összegyűjtő, rendszerező mű.

Műhelytanulmány: egyetem vagy tudományos intézet közreadásában, szerzőtől eltérő szerkesztő szerkesztésében megjelentetett, illetve nyílt repozitóriumban, szakmai archívumban elhelyezett hosszabb terjedelmű, önálló füzetbe szerkesztett szaktanulmány, előtanulmány, esettanulmány (working paper, discussion paper). Az 1 szerzői ívnél rövidebb műhelytanulmányokat kis terjedelműnek tekintjük.

Könyvrészlet: szakkönyv összefüggő, önálló címmel rendelkező része (általában fejezete).

Kis terjedelmű könyvrészlet: az egy szerzői ív felénél rövidebb könyvrészlet (pl. lexikonszócikk). Pontszáma a megfelelő kategóriájú szakkönyvfejezetért adott pont fele.

Szakkönyv írása: monográfia, tanulmánykötet készítése.

Szakkönyvfejezet írása: szakkönyv egy részének megírása. Amennyiben egy kutató több fejezetnek is szerzője ugyanabban a szakkönyvben, az ezekért a fejezetekért megszerezhető összes megszerezhető pontszám nem haladhatja meg az adott kategóriába sorolható szakkönyvírásért járó pontszámot.

Szakkönyv szerkesztése: olyan szakkönyv, amelyen a kutató neve fel van tüntetve szerkesztőként; ugyanide tartozik folyóiratok tematikus számának szerkesztése is.

A vezető nemzetközi és a referált nemzetközi folyóiratokban megjelenő publikációkra vonatkozóan a kis terjedelmű/teljes terjedelmű megkülönböztetés alkalmazása megszűnik, azt minden esetben teljes terjedelműnek tekintjük.

1.1. Nemzetközi publikációk

Nemzetközi publikáció: Magyarországon kívül és nem magyar nyelven megjelenő publikáció.

Vezető nemzetközi folyóirat: Vezető nemzetközi folyóirat: az impakt faktorral rendelkező, világnyelven megjelenő tudományos folyóirat a Thomson Reuters listája (Social Sciences Citation Index) alapján, illetve a releváns tudományterületi Q1 és Q2 besorolású folyóirat a SCimago listája alapján. Az utóbbi esetében a két éves idézettségi arányt kell alkalmazni az impakt faktor helyett a pontszámítás során.

Referált nemzetközi folyóirat: az a világnyelven publikáló referált folyóirat, amelynek szerkesztőbizottsága többségében nem magyar anyanyelvű tagokból áll.

Referált külföldi folyóirat: az a nem világnyelven publikáló, referált folyóirat, amelynek szerkesztőbizottsága többségében nem magyar anyanyelvű tagokból áll.

Nem referált nemzetközi folyóirat: az a világnyelven publikáló, nem-referált folyóirat, amelynek szerkesztőbizottsága többségében nem magyar anyanyelvű tagokból áll.

Nem referált külföldi folyóirat: az a nem világnyelven publikáló, nem-referált folyóirat, amelynek szerkesztőbizottsága többségében nem magyar anyanyelvű tagokból áll.

Vezető nemzetközi könyvkiadó: a szabályzat I. sz. mellékletében felsorolt kiadók.

Világnyelven publikáló könyvkiadó: a szabályzat I. sz. mellékletében nem szereplő, világnyelven publikáló tudományos könyvkiadó, kivéve a magánkiadás, illetve a „print on demand” kiadók kiadása.

Nem világnyelven publikáló könyvkiadó: a nem magyar nyelvű, nem Magyarországon működő kiadó, illetve folyóirat, amely nem világnyelven publikál.

1. táblázat

Megnevezés

Pontszám

Folyóirat publikációk

(teljes / kis terjedelmű)

Vezető világfolyóiratban megjelent szakcikk

30+(10×IP)/ 30+(10×IP)

Referált nemzetközi folyóiratban megjelent szakcikk

24 / 12

Referált külföldi folyóiratban szakcikk

12 / 6

Nem referált nemzetközi folyóiratban megjelent szakcikk

9 / 4,5

Nem referált külföldi folyóiratban megjelent szakcikk

6 / 3

 

 

Szakkönyv-publikációk

(vezető/világnyelven/nem világnyelven publikáló kiadó)

Szakkönyv írása

144/96/48

Könyvrészlet

24/18/9

Kis terjedelmű könyvrészlet

8/6/3

Szakkönyv szerkesztése külföldi kiadónál

48/32/16

Műhelytanulmány

(teljes / kis terjedelmű)

Műhelytanulmány

2 / 1

1.2. Hazai publikációk

Hazai: Magyarországon vagy (a kiadás helyétől függetlenül) magyarul megjelenő.

Referált hazai folyóirat: listájukat a II. melléklet tartalmazza.

2. táblázat

Megnevezés

Pontszám

Hazai folyóirat publikációk

(referált/nem referált)

Szakcikk

7,5 / 2,5

Kis terjedelmű szakcikk és recenzió

3,5 / 1

Hazai szakkönyv publikációk

(szakmailag lektorált/nem lektorált)

Monográfia, kézikönyv

38 / 12

Egyéb szakkönyv (tanulmánykötet, forráskiadás, kritikai kiadás, bibliográfia, repertórium, felsőoktatási szakkönyv)

25 / 9

Rövid szakkönyv írása

12 / 3,5

Könyvrészlet

7,5 / 2,5

Kis terjedelmű könyvrészlet

3,5 / 1

Szakkönyv szerkesztése

8 / 3

Rövid szakkönyv szerkesztése

3,5 / 1

Műhelytanulmány

(teljes / kis terjedelmű)

Műhelytanulmány

1,5 / 1

Idegen nyelvű hazai publikációk

 

A fentiek világnyelven

+ 100%

Egyéb idegen nyelven

+ 50%

 

1.3. Többszerzős művek

Többszerzős művek esetén az 1. és 2. táblázatban található, egy szerzőre jutó pontszámot az 3. táblázatban megadott szorzó segítségével kell kiszámítani.

3. táblázat

1

1

2

1

3

0,8

4

0,6

5

0,5

6 vagy több

0,4

2. Hatás a tudományos közösségben

(1) Hazai a magyarországi és (helyétől függetlenül) minden magyar nyelvű tevékenység. A Magyarországon működő idegen nyelvű egyetemek (CEU, Andrássy Egyetem) a nemzetközi kategóriába tartoznak.

(2) Hivatkozás az MTMT-ben megjelent, az adott évi határidőre rögzített, szakfolyóiratban és szakkönyvben megjelenő hivatkozás. Az önhivatkozás nem számít hivatkozásnak.

Egy műben egy adott publikációra történő többszöri hivatkozás egy hivatkozásnak számít. Többszerzős művekre történő hivatkozásokért minden szerző megkapja a teljes pontszámot.

Az adott évre elszámolható hivatkozások száma az éves határidő idején meglévő és az előző évben rögzített teljes hivatkozásszám különbségével egyezik meg.

A beszámoló événél 5 évvel korábban megjelent műben szereplő hivatkozások nem számíthatók be.

A hazai hivatkozásokból szerezhető pontszám maximum az alap pontszám 25%-át érheti el. A további hazai hivatkozások tájékoztató jelleggel a kutató egyéni adatlapján feltüntethetők.

(3) Az egyéb hatás alkategóriában (l. 4. táblázat) egy évben összesen legfeljebb 25 pont szerezhető. Ebbe az alkategóriába tartoznak a következő teljesítmények:

(4) Konferencia: szakmai szervezet (pl. MPTT, MSZT, ECPR stb.) vagy felsőoktatási intézmény által szervezett, nyilvános tudományos rendezvény, amelynek programja hozzáférhető az interneten.

(5) Nemzetközi konferencia: a nemzetközi szakmai szervezetek (pl. European Sociological Association, European Consortium for Political Research, stb.), egyetemek, kutatóintézetek; vagy nemzetközi kutatói együttműködések (H2020, COST, Visegrad Fund, NKFIH) által, vagy nemzetközi előadók (legalább három különböző ország képviselői intézményi affiliációjuk alapján) közreműködésével, idegen nyelven rendezett konferencia. A bilaterális konferenciák hazainak minősülnek.

(6) Előadás konferencián: írásos tanulmány (paper) és szóbeli prezentáció szakmai szervezet által szervezett, nyilvános tudományos rendezvényen, amelynek programja hozzáférhető az interneten.

Konferencián plenáris előadás: meghívott előadóként plenáris előadás tartása konferencián.

 

Poszter konferencián: a rendezvény programjában poszterként feltüntetett tudományos anyag szakmai szervezet által szervezett, nyilvános tudományos rendezvényen, amelynek programja hozzáférhető az interneten.

Előadás tanulmány nélkül vagy kerekasztal-beszélgetés konferencián: szóbeli prezentáció szakmai szervezet által szervezett, nyilvános tudományos rendezvényen, amelynek programja hozzáférhető az interneten

Tanulmány/előadás véleményezése (discussant, opponens) konferencián: mások tudományos prezentációjának véleményezése szakmai szervezet által szervezett, nyilvános tudományos rendezvényen, amelynek programja hozzáférhető az interneten.

(7)Konferenciaszervezés: a tudományos rendezvény (a) céljainak és felhívásának összeállítása, (b) gondoskodás a pénzügyi feltételek biztosításáról, (c) a résztvevők meghívása és kiválasztása (d) logisztika megszervezése és (e) végleges programjának létrehozása. Pontszám a fentiek közül legalább két (kisebb rendezvény esetén több) tevékenység ellátása esetén kapható. A személyes tevékenységgel nem járó címek, rangok és tagságok nem járnak pontszámmal. Tevékenységek esetén az aktív hozzájárulást a kutató igazolja.

(8) Tisztség szakmai szervezetben: a szervezetet alapszabályában szereplő vezető tisztség betöltése; tipikusan ilyenek: elnök, főtitkár, elnökségi tag, szerkesztőbizottság elnöke, tagság pályázatok elbírálását végző szakmai zsűriben.

 (9)Előadás idegen nyelven: egyetemen egyszeri vagy egy rövid időszakon belül, meghívás alapján néhány alkalommal tartott tudományos előadás (a nemzetközi kategóriában járó többletpontszám csak a külföldi egyetemen tartott előadásért jár).

(10)PhD-kurzus vagy kurzus kiemelt szakkollégiumban: tanrendben meghirdetett, akkreditált doktori képzésben vagy kiemelt szakkollégiumokban (ezek: ELTE Bibó István Szakkollégium, Budapesti Corvinus Egyetem Rajk László Szakkollégium, Budapesti Corvinus Egyetem Széchenyi István Szakkollégium, Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomelméleti Kollégium, Eötvös Collegium) tartott, legalább 12 órányi kurzus; egy évben minden doktori vagy szakkollégiumi kurzusért együttesen összesen csak egyszer adható pontszám.

 (11)Témavezetett PhD-hallgató védése: a doktori tanács által hivatalosan jóváhagyott témavezetőnek jár a sikeres védés után (nem jár munkahelyi vita után, de jár már a védés megtörténte esetén akkor is, ha a doktori tanács még nem hagyta jóvá a doktori cím odaítélését).

(12) Szerkesztő impakt faktoros folyóiratnál: a folyóiraton szerkesztőként (editor) feltüntetett személy az adott évben. Tematikus szám szerkesztése, intézeti folyóirat nem ide tartozik.

Szerkesztő folyóiratnál: a folyóiraton szerkesztőként (editor) feltüntetett személy az adott évben. Tematikus szám szerkesztése, intézeti folyóirat nem ide tartozik.

 (13)Véleményezés referált folyóirat vagy szakmai lektorálást használó könyvkiadó számára: igazolható módon írásos véleményt készített a folyóirat vagy a könyvkiadó részére egy tudományos munka megjelentethetőségéről.

(14)Pályázatok véleményezése, zsűrizése: igazolható módon írásos véleményt készített szakmai szervezet számára pályázatok elbírálására vagy bírálóbizottság tagja volt. A 4.b. táblázatban megjelölt pontszám felkérésenként, pályázati fordulónként jár, nem bírálatonként.

4. táblázat

4.a. táblázat Hivatkozások

 

Megnevezés

Nemzetközi

Hazai

Hivatkozás IP-faktoros folyóiratban megjelent cikkben

4

1

Hivatkozás szakfolyóiratban, könyvben, könyvfejezetben

2

1

 

 

4. b.  táblázat Egyéb hatás

(összesen legfeljebb 25 pont)

Megnevezés

Nemzetközi

Hazai

Előadás konferencián (írásos tanulmány + előadó)

4

2

Írásos tanulmány, poszter konferenciára

1

 0,5

Plenáris előadás konferencián

3

1,5

Előadás tanulmány nélkül vagy kerekasztal-beszélgetés konferencián

1

0,5

Tanulmány/előadás véleményezése konferencián

1

0,5

Konferenciaszervezés

3

1

Tisztség szakmai szervezetben

6

2

Előadás idegen nyelven (nemzetközi = külföldi egyetemen)

3

1

PhD-kurzus vagy kurzus kiemelt szakkollégiumban (legalább 12 óra)

9

3

Témavezetett PhD hallgató védése

9

3

Szerkesztő impakt faktoros folyóiratnál

18

--

Szerkesztő egyéb folyóiratnál

12

6

Véleményezés referált folyóirat vagy szakmai lektorálást használó könyvkiadó számára, disszertáció, nagydoktori dolgozat véleményezése

3

1

Pályázatok véleményezése, zsűrizése (pl. ERC, OTKA)

3

1

Idegen nyelven

--

+ 100%

A kutatók nemzetközi tisztségeinek és különféle részvételeinek jelentőségét a kutató dokumentumokkal igazolja és indokolja.

3. Intézeti tudomány- és kutatásszervezés

(1) Projekt I. („Kiemelt”) projekt: az a kutatás, melyben a TK kutatói érdemi rész (munkaprogram, produktum) elkészítéséért felelősek, a kutatásból lényeges tudományos eredmény és nemzetközi publikáció várható, és a projekt a TK részére legalább 10%, minimum  évi 500 000 Ft-ot elérő intézményi költséget biztosít.

A projektet az intézetigazgató javaslatára a főigazgató teszi kiemeltté.

(2) Projekt II. („Elismert”) projekt az a kutatás, amelynek

  1.  van felelős vezetője;
  2.  a kutatási tervét az intézet vagy a kutatóközpont nyilvánossága előtt megvitatták;
  3.  rendelkezik ütemtervvel és publikációs tervvel;
  4. új tudományos produktum létrehozására irányul
  5. szakmai vagy tudományos eredménye a TK-hoz kötődik
  6. és a TK költségvetésében megjelenő pályázati vagy külső forrást nyert.

A kutatásokat az intézetigazgató vagy a főigazgató ismeri el.

(3) Projekt III. az a kutatás, amelynek

  1. van felelős vezetője;
  2. legalább három tagja van.
  3. a kutatási tervét az intézet vagy a kutatóközpont nyilvánossága előtt megvitatták;
  4. rendelkezik ütemtervvel és publikációs tervvel;
  5. új tudományos produktum létrehozására irányul;
  6. szakmai vagy tudományos eredménye a TK-hoz kötődik;
  7. az adott évben külső támogatótól legalább 500 ezer Ft forrást nyert;
  8. az együttműködés céljait és kereteit TK és a külső támogató között létrejött megállapodás rögzíti

A kutatásokat az intézetigazgató vagy a főigazgató ismeri el.

(4) A projekteket a döntéshozók bejelentik a Teljesítményértékelési Bizottságnak. A projektek listáját a III. melléklet tartalmazza.

Projekt vezetője: a projekt hivatalos dokumentációjában projektvezetőként megnevezett személy.

Projekt résztvevője: a projekt hivatalos dokumentációjában résztvevőként megnevezett személy.

(5)Pályázat megnyerése: TK-n kívüli forrásból kutatási projekt végrehajtására elnyert összegről szóló támogatási szerződés megkötése. Elnyert összegként a projekt teljes időtartama alatt felhasználható, a TK költségvetésébe érkező külső forrás vehető figyelembe. A pályázat megnyeréséért pontszám az adott évben elnyert támogatások összevont összegére jár.

(6)A pontot alapesetben a vezető kutató (külső vezetésű projekt esetén a TK-ban folyó részkutatás vezetője) kapja, aki a Teljesítményértékelési Bizottság titkárához benyújtott nyilatkozattal megoszthatja ezeket a pontokat a kutatási projekt résztvevői között.

(7) Intézeti folyóirat szerkesztése: intézeti folyóiratnak minősül az Acta Juridica Hungarica, a Politikatudományi Szemle, az Állam- és Jogtudomány, az Intersections, a Socio.hu és a Regio.

(8) Nagy értékű nemzetközi pályázat: a TK konzorcium-vezető vagy work package vezető szerepével benyújtott, a TK számára 10 millió Ft-nál nagyobb költségvetésű nemzetközi pályázat. Vezető kutató: konzorcium- vagy work package-vezető. Résztvevő kutató: aki dokumentálhatóan érdemi részt vállalt a pályázat előkészítésében.

(9) Médiabeli megjelenés: A kutató TK-ban folytatott tudományos tevékenységével összefüggésben, ismeretterjesztő és tudományos szempontú, televízió, illetve rádióműsorban elhangzó megszólalása, melynek időtartama a 10 percet meghaladja.

(10) A TK nagyközönségnek szóló konferenciasorozata részeként rendezett konferencia szakmai felelőse 4 pontban, ezeken a programokon előadók 1 pontban részesülnek.

(11) TK kurzus: A TK évente meghirdetett képzési programjában szereplő kurzus.

5. táblázat

Megnevezés

Pontszám

TK-szintű vagy intézetileg kiemelt csoportos projekt vezetése (Projekt I.)

10

TK-szintű vagy intézetileg kiemelt csoportos projektben részvétel (Projekt I.)

2

Intézetileg elismert kutatócsoport vezetése (Projekt II.)

5

Intézetileg elismert kutatócsoportban részvétel (Projekt II.)

1

Projekt III. kutatás vezetése

3

Projekt III. kutatásban tagság

1

Pályázat megnyerése az elnyert összegtől függően

2 millió forintig 2 pont

2-5 millió forint 5 pont

5-10 millió forint 10 pont

10-20 millió forint 15 pont

20 millió forinttól 20 pont

Intézeti folyóirat szerkesztése

6

Tudománynapi rendezvényen, Kutatók éjszakáján szervezői vagy előadói szerep[13]

1

Intézeti elektronikus felületen való, publikációnak nem minősülő írás közzététele (például blogbejegyzés), médiabeli megjelenés

1

(évente maximum 2 pont adható)[14]

idegen nyelven

100%

Intézetigazgató, főigazgató, főigazgató-helyettes

20

Osztályvezető

8

Tudományos titkár

6

Nagy értékű nemzetközi pályázat benyújtása vezető kutatóként

5

Nagy értékű nemzetközi pályázat benyújtása résztvevőként

3

A TK nagyközönségének szóló konferenciasorozata részeként rendezett konferencia szakmai felelőse

4

A TK nagyközönségének szóló konferenciasorozata részeként rendezett konferencia előadója

1

TK kurzus oktatója (legalább 12 óra)

4

TK kurzus oktatója (legalább 8 óra)

2

TK kurzus oktatója (legalább 4 óra)

1

 

4. Speciális szakmai tevékenységek

A főigazgató minden év március 31-ig a Társadalomtudományi Kutatóközpont Igazgatótanácsának javaslata alapján kiegészítő pontokat adhat kiemelkedő tudományos, tudományszervező és tudománynépszerűsítő tevékenységekre.

A kiegészítő pontok kiosztásának szabályai

  1. egy adott évben legfeljebb 250 pontot lehet kiosztani az összes kutatónak;
  2. egy kutató nem kaphat többet 15 pontnál;
  3. az adott pontszámot indokolni kell oly módon, hogy az a TK belső nyilvánossága számára megismerhető legyen.

Kiegészítő pont adható például nagy erőfeszítést igénylő projektek beadására (pl. Lendület, ERC); az adott tudományágban rendkívüli hatású, paradigmatikus publikációra; kiemelkedő nemzetközi konferencián (pl. IACL, ECPR, ISA World Congress) meghívottként plenáris előadás tartására (keynote speaker); intézeti rendezvény (konferencia, Kutatók Éjszakája stb.) szervezésére; publikációt nem eredményező, de az intézetnek vagy a diszciplínának fontos kutatási teljesítmény (pl. módszertani munka, adatbázis-építés, a szakma nyelvét formáló szakfordítás); alapkutatási háttérrel rendelkező szakvélemény tekintélyes intézmény (pl. ENSZ) számára.

PhD-disszertáció sikeres megvédése: a vizsgáztatók által sikeresnek minősített védés (a doktori tanács végső döntése a fokozat odaítéléséről nem feltétel).

MTA doktora cím sikeres megvédése: a vizsgáztatók által sikeresnek minősített védés (a doktori tanács végső döntése a fokozat odaítéléséről nem feltétel).

 

6. táblázat

Megnevezés

Pontszám

Kiegészítő pontok

max. 15

PhD disszertáció sikeres védése

10

MTA doktora cím megszerzése

25

V. A teljesítményértékelés eljárása

1. A teljesítményértékelés alapja a kutatók MTMT-ben rögzített publikációs és idézettségi adatai, valamint az éves beszámolók.

2. A kutatók egy űrlapot kapnak, melyben szerepelnek MTMT-ből letöltött publikációik és hivatkozásaik. Az űrlapon tesznek eleget beszámolási kötelezettségüknek előző évi tevékenységeikről. A fentieket besorolják a megfelelő teljesítményértékelési kategóriába, melyek alapján az űrlap automatikusan kiszámolja az adott évre vonatkozó pontszámokat. Az űrlap valóságtartalmáért és a megfelelő besorolásokért a kutató felelős.

3. (1) A teljesítményértékelési rendszer jelen Szabályzat szerinti működtetését és a Szabályzat értelmezését (II. 6. pont) teljesítményértékelésért felelős bizottság (Bizottság) végzi.

(2) A Bizottság

  1. elemzi a teljesítményértékelési rendszer esetleges anomáliáit és a kutatókra gyakorolt hatását;
  2. javaslatot tesz a főigazgatónak a teljesítményértékelési rendszer módosítására;
  3. a teljesítményértékelési rendszer bevezetésekor modellszámításokat végez és javaslatot tesz a minimum és elvárt teljesítményekre;
  4. koordinálja a kutatói beszámolók valóságtartalmának ellenőrzését;
  5. karbantartja a kutatóértékeléshez szükséges listákat (jelen Szabályzat mellékleteit):

I. melléklet: vezető nemzetközi kiadók (legfeljebb 30 kiadó);

II. melléklet: referált hazai folyóiratok;

III. melléklet: elismert és kiemelt projektek listája;

  1. figyeli az impaktfaktoros folyóiratok listáját;
  2.  a titkára javaslatára a nemzetközi folyóiratokban megjelent publikációkat a IV.1. szerint besorolja;
  3. a vitatott kategorizálású teljesítmények ügyében végső pontszámot ad.

(3) A referált hazai folyóiratok listáját évente áttekinti és szükség esetén módosítja.

(4) A bizottság öt tagból áll: elnöke a főigazgató-helyettes, a további négy tagja a négy intézet mindenkori igazgatója vagy az általuk delegált és a főigazgató által jóváhagyott személy. Adminisztrációját a főigazgató által kinevezett titkár segíti.

 (5) A bizottság döntéseit konszenzussal hozza; amennyiben ezt nem tudja elérni, döntési alternatívákat terjeszt a főigazgató elé.

VI. Alap pontszám

 

1. Az értékelési rendszer kutatói besorolási szintek szerint alap pontszámot határoz meg.

2. Amennyiben a kutató éves pontszáma az adott évben kevesebb az alap pontszámnál, éves jelentésében indoklást ad az alacsonyabb teljesítményre, ill. vezetői egyeztetés mellett tervet készít a teljesítménye javítására.

3. Amennyiben a kutató teljesítménye adott évben nem éri el az alap pontszám felét, intézetigazgatójának benyújtott feljegyzésben elemeznie kell a múltbeli és várható jövőbeni teljesítményét. Az alap pontszám felének el nem érését az intézetigazgató az intézet éves jelentésében feltünteti.

4. Amennyiben a kutató éves pontszáma az adott évben és hároméves átlagban sem éri el az alap pontszám felét, a munkáltató a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 1992. évi XXXIII. törvény 30.§ (1) c) pontja szerinti a jogviszonyt felmentéssel megszüntetheti.

5. Az alap pontszám meghatározására a kutató adott év január 1-i besorolása irányadó függetlenül esetleges évközbeni előresorolásától.7. Az alap pontszámot a főigazgató a Bizottság előterjesztése alapján határozza meg. Jelen Szabályzat hatályba lépésekor érvényes alap pontszámokat a 7. táblázat tartalmazza.

7. táblázat

Minősítés

Alap pontszám

Segédmunkatárs

40 pont

Munkatárs

60 pont

Főmunkatárs

80 pont

Tudományos tanácsadó

100 pont

Kutatóprofesszor

120 pont

 

VII. Átmeneti rendelkezések

A rendszer fokozatosan, felmenő rendszerben kerül bevezetésre. A TK a minimális pontszám teljesítését a kutatóktól a 2014-es évtől követeli meg, ennek megfelelően a VI. fejezetben meghatározott hároméves átlagot is a 2014-es évtől kell számítani. A 2012-es és 2013-as évre vonatkozó adatok a II. fejezet 7. pontja szerinti belső nyilvánosság elé kerülnek, ám a hároméves átlagba nem számolandók bele.

A 2012-es évre vonatkozóan a Szabályzatot az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

  1. Szakmailag lektorált könyv (IV.1.2.): A 2012-es teljesítménymérésben alapesetben minden könyvpublikáció nem lektoráltnak minősül és eszerint kap pontot.
  2. Folyóirat tematikus különszámának szerkesztése (IV.1.): a 2012-es évben nem jár érte pont.
  3. Hivatkozások (IV.2.): a 2012-es évre vonatkozóan, az MTMT-ben 2013. február végéig rögzített adatok alapján azok a hivatkozások kerültek figyelembe vételre, amelyek 2012-es megjelenésű művekben a kutató bármikor megjelent művére hivatkoznak.
  4. Szerkesztőbizottsági tagság (IV.2.): a 2012-es évben a szerkesztőbizottsági tagságért is jár nemzetközi folyóirat esetén 2, hazai folyóirat esetén 1 pont.
  5. Pályázatok véleményezése, zsűrizése (IV.2.): a 2012-es évben nem jár érte pont.
  6. Elismert projekt (IV.3.): a 2012-es és 2013-as évre vonatkozóan az intézetigazgatók határozzák meg az intézetben jóváhagyott csoportos kutatási projektek listáját.
  7. Kiemelt projektek (IV.3.): a 2012-es és 2013-as évben nem jár érte pont.
  8. Kiegészítő pontok (IV.4.): a főigazgató a 2012-es évre nem oszt kiegészítő pontokat.