2024. január 10.
Kecskés Gábor az RTL cikkében

Már nemcsak a Földet, hanem a világűrt is teleszemeteltük: becslések több mint 130 millió darab 1 mm-nél nagyobb űrszemétdarab kering a fejünk felett, összesen körülbelül 11-12 ezer tonna. Minél több műholdat lövünk fel, annál nagyobb lesz a kozmikus roncstemető, és az űrturizmus népszerűbbé válása is ronthat a helyzeten. A légkörbe visszajutó hulladékok pusztítják az ózonréteget, de a rengeteg objektum hosszútávon a világűr felfedezését is ellehetetlenítheti. Az űrszemét szabályozásának jogi hátterét kutató szakértő szerint a világűr az új vadnyugat, ahol kis túlzással még szabadon lehet garázdálkodni. Utánajártunk, hogyan lehetne kipucolni a világűrt, és ez kinek volna a feladata. 

...

Az egyik legnagyobb probléma, hogy igazából nem nagyon tudjuk, hogyan kellene pontosan meghatározni az űrszemetet, nemzetközi szinten nincsen erre egy általánosan elfogadott definíció. Az EU sem fogalmaz róla konkrétan, mert gyakorlatilag azt mondja ki, hogy bármilyen mesterségesen előállított űrobjektum, amelynek működtetésével a felbocsátó állam felhagyott, az tulajdonképpen űrszemétnek tekinthető – magyarázta Dr. Kecskés Gábor, a Széchenyi István Egyetem docense, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa, az NKE EJK Világűrjog- és Politika Kutatóintézet külső kutatója, amikor arról kérdeztük, hogy mégis mi tekinthető űrszemétnek.