Társadalomtudományi folyóiratok

Az Intersections. East European Journal of Society and Politics az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont által alapított és kiadott nemzetközi, szabad hozzáférésű, lektorált társadalomtudományi folyóirat, amely 2014 januárja óra jelenik még negyedévente. Célja, hogy a Társadalomtudományi Kutatóközpont interdiszciplináris jellegének megfelelően különböző társadalomtudományi területekről, elsősorban a politikatudomány, szociológia, jog és az antropológia területéről közöljön írásokat. Fókusza elsősorban a közép-kelet-európai régióra irányul, ezen túlmenően a komparatív megközelítést szorgalmazza a régión belül valamint globális vonatkozásban is. A folyóiratot három év után a legtöbb nemzetközi folyóirat adtbázis, köztük Scopus, CEEOL, ERIH and Google Scholar, ProQuest Sociological Abstracts, EBSCO, JSTOR, Web of Science Emerging Sources Citation Index, Index Copernicus, DOAJ jegyzi.

A Politikatudományi Szemle 1992-es alapítása óta szolgál a hazai politikatudomány egyetlen fórumaként. A Szemle kettős anonim referensi rendszerben a politikatudomány minden területéről közöl tanulmányokat, ha azok megfelelnek a tudományos publikációkkal szemben támasztható formai feltételeknek, és eredeti elméleti vagy empirikus kutatási eredményeket tartalmaznak. Az alapításától kezdve az MTA által finanszírozott Politikatudományi Szemle főszerkesztője hagyományosan az MTA TK PTI főmunkatársa, vagy az MTA TK PTI igazgatója.

A Szemle komoly nemzeti értéket képvisel, mert a társadalomtudományi folyóiratok közül szinte egyedüliként papír alapon és online formában is megjelenik, ezáltal őrzi és fejleszti a magyar nyelvű politikatudomány szókincsét. Egy számnyi csúszással minden érdeklődő pdf formában is letöltheti az előző lapszám cikkeit a   honlapról. A honlap az MTA TK PTI saját weblapjáról és önállóan is elérhető.

Az Állam- és Jogtudomány 1957-ben indult (eredetileg Állam- és Jogtudományi Intézet Értesítője címmel; jelenlegi címét 1962 óta viseli). Az évente négy számban megjelenő folyóirat az akadémiai doktori eljárás szempontjából a magyar folyóiratok számára meghatározott legjobb minősítéssel rendelkezik. A lap szerkesztőbizottsának tagjai - fekérés alapján - az MTA jogász tagjai, valamint a Magyarországon működő jogi karok dékánjai. A folyóirathoz közlésre benyújtott tanulmányokról 'double blind peer-review' folyamat révén dönt a szerkesztőség (vagyis a kéziratok tudományos lektorálása során a szerzők és az értékelést végző lektorok számára egymás személyazonossága kölcsönösen titokban marad); minden kézirathoz két lektortól szerezve be véleményt.

A folyóirat fórumot biztosít az állam- és jogtudományi alapkutatások eredményeinek közlésére - hazánkban egyedülálló módon hosszabb, akár a 2 szerzői ív terjedelmet is elérő - tanulmányok formájában, ezen kívül könyvrecenziók is helyet kapnak a lapban (közelmúltban megjelent hazai és külföldi tudományos művekről). 

A lap hagyományos formában (papíralapon) és elektronikusan is megjelenik; a szerzők a  művük közzétételének, illetve más számára való átengedésének kizárólagos jogait átruházza az MTA TK Jogtudományi Intézetére.

Az Acta Juridica Hungarica c. folyóiratot 1959-ben a Magyar Tudományos Akadémia alapította Acta Juridica néven a hazai jogtudományi kutatások eredményeinek külföldi megismertetésére. 1989-ig négy nyelven (angol, francia, német és orosz) közölt tanulmányokat, recenziókat. 1990-től a folyóirat neve Acta Juridica Hungarica – Hungarian Journal of Legal Studies, és a közlés nyelve kizárólag angol. A folyóirat a 2013-as év végéig a Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának, míg 2014-től a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont kiadványa. A folyóiratot az Akadémiai Kiadó adja ki.

A negyedévente megjelenő lap fórumot biztosít hazai és külföldi szerzők számára jogtudományi kutatásaik angol nyelvű közzétételére, és tudományosan megalapozott szemlékben ismerteti a jogrendszer változásait, és az újabban megjelent jelentős idegen nyelvű kötetekről is recenziókat közöl. A lap a társadalomtudományok terén tevékenykedő kutatók és gyakorlati szakemberek nemzetközi szinten is jegyzett, legmagasabb hazai, ’A’ kategóriájú folyóirata, amely eredeti (még nem publikált) tanulmányokat fogad be. A szerkesztőség a beérkezett tanulmányokat két bírálónak adja ki anonim szakmai lektorálásra, majd befogadás esetén kiadói szerződést köt a szerzővel, és anyanyelvi lektor segítségét veszi igénybe a szöveg nyelvi tökéletesítésében. A tanulmányok általában egy ív (40.000 leütés) terjedelműek.

A Kiadó kötelezettséget vállal, hogy kétéves embargó után minden tanulmány szabadon letölthető (open access).

A Socio.hu Társadalomtudományi Szemle az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet online lektorált (double-blind peer-reviewed) folyóirata. A szerkesztőség tagjai az MTA TK Szociológiai Intézet munkatársai, a szerkesztőbizottság tagjai hazai és külföldi egyetemek magyar professzorai.

A folyóirat célja eredeti tudományos munka alapján készült társadalomtudományos (elsősorban szociológiai) tanulmányok közlése. A folyóirat emellett megjelentet doktori téziseket, könyvrecenziókat, konferencia-beszámolókat, vitacikkeket, tudományos igényű filmkritikákat és tudományos cikkek szakfordításait is. Évente négyszer jelenik meg magyar nyelven, évi egy angol nyelvű különszámmal.

A szerkesztők feladata a tanulmányok menedzselése, amely jelenti a lektorok kiválasztását, a tanulmányok anonimizálását, a lektorokkal és szerzőkkel való kapcsolattartást. A szerkesztőség feladata a szövegek szerkesztése, az online felületen való megjelenésre való előkészítése, publikálása, a honlap karbantartása és a disszemináció is.

A folyóirat, összhangban az MTA szabad hozzáférést segítő célkitűzéseivel, open access formában működik. Az interneten bárki számára ingyenesen elérhető publikációs forma a széles olvasóközönség megcélzását is elősegíti. A minél szélesebb nyilvánosság elérése érdekében a socio.hu saját Facebook oldalán keresztül is informálja a potenciális olvasóközönséget a folyóirat legfontosabb eseményeiről (több, mint 1000 követő). A folyóirat honlapjának látogatottsága folyamatosan nő, 2018-ban ez mintegy 5000 felhasználót és 20.000 oldalmegtekintést jelentett, 60% Magyarországról, 40% a világ más országaiból.

A folyóiratot az MTMT és a Matarka indexeli, és a REAL archiválja. Folyamatosan töltjük fel a folyóirat számait a CEEOL adatbázisába, és elkezdtük az áttérést az Open Journal System keretében való megjelenésre.

A folyóirat tanulmányai DOI (Digital Object Identifier) azonosítót kapnak.

Regio. Kisebbség Kultúra Politika Társadalom folyóirat

A negyedévenként megjelenő elektronikus tudományos folyóirat, az összehasonlító régió-, társadalom- és kultúrakutatás orgánuma, amelyet a nemzeti és a kisebbségi kérdés tanulmányozásán keresztül jelenít meg. A lap fontos feladatának tekinti a kortárs, nemzetközi (társadalom)elméleti viták, valamint a magyar nyelven még nem elérhető, alapműnek számító írások tanulságainak közvetítését a hazai olvasók felé.

A szerkesztés során a kettős anonim lektorálási (peer review) rendszer alkalmazzuk, amely komoly átdolgozásokat, szakmai vitákat generál, ugyanakkor növekszik az el nem fogadott vagy át nem dolgozott írások száma is. Ez nemcsak a REGIO-t megjelentető intézet számára, hanem a szakterületnek is egy olyan külső szakmai szűrőt jelent, amely az elmúlt évekig nemigen működött rendszeresen a szakterületen, és ha volt is, felemás módon dokumentálták. (A REGIO hoz hasonló tematikájú hazai és külföldi magyar lapoknál tudomásunk szerint nem működik dokumentálható peer review rendszer.)

A lap, mint szakmai műhely a folyamatos rendszerességgel működő szerkesztőségi megbeszélésekre és a blokkfelelősökkel, szerzőkkel folytatott párbeszédre épül. Ez egyben multidiszciplináris diszkusszió is, hiszen a szerzői és szerkesztői kört politológusok, szociológusok, történészek, filológusok, jogászok, etnográfusok, geográfusok alkotják. Terveink között szerepel ugyanakkor a szerkesztőségi munka aktívabbá tétele, és egyfajta tanácsadó funkcióval szerkesztőségi bizottság létrehozása is.

Az internetes figyelem folyamatos, tudatosan törekszünk arra, hogy a felsőoktatásban is használható írásokat publikáljunk. Ennek eredménye a látogatottsági adatokban és az MTMT idézettségi statisztikáiban ragadható meg (évente több mint 11.000-szer tekintették meg cikkeinket).