Miként mérhető a „mérhetetlen”?

A bírói indokolások minőségének vizsgálata
2019. március 20.
Bencze Mátyás írása A bírói indokolások színvonalának mérése című kutatásról

A közelmúltban hozott több, nagy médiafigyelmet kapott hazai és nemzetközi bírósági ítélet is bizonyítja, hogy a bíróságok, és a bírói döntések közéleti jelentősége egyre növekszik, a bírósági eljárások tétje egyre magasabb. Erre a folyamatra is tekintettel az elmúlt években Európa-szerte számos próbálkozás irányult arra, hogy az igazságszolgáltatás minőségét valamilyen módon mérhetővé, összehasonlíthatóvá tegye. E törekvések során több külső (a bírósági rendszerbe vetett közbizalom, a bíróságok elérhetősége, a peres eljárások költsége stb.) és belső (az eljárások időtartama, az eljárások tisztességessége, a bírósági rendszer átláthatósága és számonkérhetősége stb.) szempontot figyelembe vettek.

Könnyen belátható azonban, hogy a színvonalas ítélkezés leginkább a szakmailag helyes bírói ítéletektől függ. E feltétel teljesülése vagy hiánya ellenőrizhető az ítéletek indokolásából. Emellett az indokolásnak sajátos önértéke is van, a bíróság ugyanis elsősorban az indokoláson keresztül kommunikálja és magyarázza a döntését. Az indokolásban foglalt érvelés eligazítja a feleket abban a kérdésben, hogy érdemes-e fellebbezniük, és iránymutató lehet más bíróságok számára később induló hasonló ügyek eldöntésében.

Az utóbbi időben több kutatás is bizonyította, hogy a meggyőző bírói indokolás elfogadhatóvá teszi az ítéletet a pervesztes fél számára, mivel meg tudja mutatni, hogy az ő érveit is figyelembe vette és mérlegre tette a bíróság, a döntés nem volt önkényes. (Nem véletlen, hogy a törvényhozói rendelkezésektől a háziorvos terápiás utasításáig mindenkitől indokolást várunk arra nézve, hogy miért kell éppen ezt vagy azt tennünk).  A kellően szakszerű és érthető indokolás növeli a bíróság iránti közbizalom szintjét, amely elengedhetetlen a bírói függetlenség érvényesüléséhez. Hiába működik hatékonyan, függetlenül és szakszerűen a bíróság, ha ezt a közösség tagjai nem hiszik el.  

A bírói indokolások színvonalának vizsgálata ezért központi jelentőségű a jogállamiság szintjének meghatározásakor, erre eddig mégis kevés figyelem irányult. Ennek többek közt az az oka, hogy indokolás a teljes ítélkezési folyamatnak éppen az a része, mely a leginkább ellenáll az egyértelmű értékelésnek, és jó érvek szólnak amellett, hogy a „bíró bölcsesség” egyáltalán nem mérhető.

A 2014 és 2018 között lezajlott nemzetközi kutatásunk arra irányult, hogy feltérképezze, léteznek-e mégis objektív mutatói az ítéleti indokolások színvonalának. Vizsgálódásunk során arra az eredményre jutottunk, hogy kétféle módon is mérhető az indokolások minősége.

Közvetlen mérésre az indokolások tartalmának elemzése szolgál, melyet hagyományosan a jogtudomány, illetve a jogi szakújságírás végez el. E módszer azonban nem alkalmas arra, hogy tömegesen tudja mérni a színvonalat. Ezért szóba jöhet egy kifinomult számítógépes tartalomelemzés, amely képes bizonyos érvelési mintázatokat azonosítani, és amelynek eredményéből következtetést lehet levonni például arra nézve, hogy az indokolások sematikusak-e, vagy a bíróság figyelemmel van az esetek egyedi vonásaira, illetve a pervesztes fél indokaira.

A jogi döntések minőségére vonatkozóan nem csupán közvetlenül, az ítéletek szövegének elemzésén keresztül vonhatunk le következtetést, hanem az ítéletekre vonatozó reakciókból és reflexiókból is (ezért nevezhetők ezek a módszerek közvetettnek). Úgy találtuk, hogy megfelelő módszerekkel ezek is mérhető, összehasonlítható adatokká alakíthatók, ha valamilyen módon összesíteni tudjuk az ítélkezési színvonal hozzáértő értékelőinek véleményét. A kutatásunk hét közvetett értékelési módszert azonosított. A közvetett értékelés akkor ad hiteles képet a színvonalról, ha többféle értékelési módszerből egy összetett mutatót tudunk létrehozni. További kutatások igényel, hogy miként lehet minél megbízhatóbbá tenni az értékelés általunk javasolt módszereit.

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Publikációs Díjat adományozott Bencze Mátyásnak a 2018. év legrangosabb nemzetközi publikációjáért: 
Bencze Mátyás – Ng, Gar Yein (eds.) How to Measure the Quality of Judicial Reasoning. Springer, 2018.

A díjátadás alkalmával 2019. március 26-án elhangzott rövid előadás itt tekinthető meg: