2020. május 21.
A korrupcióérzékelés két arca: a hétköznapi és az állami szintű korrupció észlelésének legfontosabb meghatározói. A Transparency International Magyarország és a Társadalomtudományi Kutatóközpont közös jelentése a korrupcióérzékelésről.
Gerő Márton (TK Szociológiai Intézet) és Mikola Bálint (TI Magyarország)

A TI Magyarország sajtóközleménye

Nagyjából minden második válaszadó jelentős veszélyként észleli az állami szintű korrupciót, az ezzel kapcsolatos attitűdöket pedig leginkább a pártszimpátia befolyásolja – derül ki a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) Szociológiai Intézete és a Transparency International Magyarország közös jelentéséből.  Míg az ellenzéki szavazók több mint fele aggódik az állami korrupció miatt, a Fidesz-KDNP szavazóinak 2017-ben 30, 2018-ban pedig csak 20 százaléka vélekedett így. A korrupció más formáit, így a rendőrök megvesztegetését és a számlaadás elmulasztását a magyarok többsége pártszimpátiától függetlenül elutasítandónak tartja.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Mobilitási Kutatási Centrumának 2017-ben (2000 fős mintán) és 2018-ban (2700 fős mintán) végzett reprezentatív kutatásának segítségével jobban megérthetjük, hogy milyen társadalmi tényezők befolyásolják a magyar lakosság korrupcióval kapcsolatos attitűdjeit. Ezeket vizsgálja a TI Magyarország és a TK Szociológiai Intézetének közös kutatási jelentése, amelyet a héten egy webinar keretében mutattak be.

A fideszesek vagy nem látják a korrupciót, vagy elnézőek vele
HVG, 2020. május 21.

Más miatt utáljuk a korrupt rendőrt és a korrupt politikust
Index, 2020. május 21.