Etnobiznisz vagy képviselet? A kisebbségi választásokról

2019. március 6.
Dobos Balázs írása A személyi elvű autonómiák belső dinamikája Közép- és Délkelet-Európában: öt ország összehasonlító elemzése (2015–2019) című kutatásról

(A képre kattintva video nyílik)

A 2019. február 26.-i kéziratvitán készült fotók

A regionális és kisebbségi közösségek autonómiatörekvései, akárcsak a kialakított területi és személyi alapú autonómiamodellek régóta ismert jelenségek Európában. Utóbbiak, és idetartozik a közel 25 éves magyarországi nemzetiségi önkormányzati rendszer is, napjainkra már tipikus közép-európai és balkáni kisebbségvédelmi modellnek tekinthetők. Bár máshol is lenne rá igény, a térség öt országában (Észtország, Horvátország, Magyarország, Szerbia, Szlovénia) ezt a típusú autonómiát választott kisebbségi tanácsok vagy önkormányzatok formájában építették ki, amelyek létrehozásában csak a regisztrált kisebbségi szavazók működhetnek közre.

A magyarországi kisebbségi választások rendre a közéleti érdeklődés középpontjába kerültek azáltal, hogy vélhetően vagy akár bevallottan nem az illető nemzetiséghez tartozók lettek képviselők, az elhíresült etnobiznisz révén. A kisebbségi választások a többi országban is számos kérdést vetnek fel, miközben – összevetve azokat a parlamenti vagy a helyhatósági választásokkal – összességében rendkívül keveset tudunk azok szerepéről, funkcióiról és hatásairól, kiváltképp a létező külföldi példákról, amelyek szintén jelentős tanulságokkal szolgálnak. Ki választhatja a kisebbségi képviselőket, ki indíthat jelöltet, ki képviselheti a közösségeket, ki léphet fel a közösségek nevében? Szükséges-e a jelölteknek választási versenyben és kampányban megmérettetni magukat, mennyiben van a kisebbségi szavazóknak választási lehetőségük a szavazófülkében, kire ikszelnek inkább a szavazólapon, vagy mennyire látják egyáltalán értelmét részt venni a választásokon? Mind olyan kérdések, amelyekre az öt ország kisebbségi választásait összehasonlítva kutatásunk válaszokat keresett, és amelyek komoly hatással vannak az érintett közösségek belső viszonyaira és fennmaradására is.

Az elemzés feltárta, hogy az egyes dimenziókban az egyes kisebbségek helyzete eltérő képet mutat, eltérő stratégiákat követhetnek. Észtországban például szívesen veszik a kisebbségek hagyományai és kultúrája iránt érdeklődő, de nem az adott közösséghez tartozók részvételét a kisebbségi ügyekben, ami Magyarországon vagy Szerbiában elkerülhetetlenül botrányt okozna. Összefüggés mutatkozik a választás napjának és helyszínének kijelölése, illetve a szavazói részvétel alakulása között is: Magyarország és Szlovénia, ahol a helyhatósági választásokkal azonos napon rendezik a kisebbségi választásokat, többnyire felülmúlja a másik három országot, ahol a kisebbségeknek eltérő napon van lehetőségük közreműködni a saját autonóm testületeik létrehozásában.

A kutatás eredményeit egy magyar nyelvű monográfiában adjuk közre az év során. A másik fő eredménye egy online kisebbségi választási adatbázis, amely az öt ország elérhető adatait tartalmazza folyamatosan bővülő és kereshető formában.

A kutatás keretében már megjelent tanulmányok:

  1. Dobos Balázs: Elections in a Non-Territorial Autonomous Setting: the Minority Self-Governments in Hungary. JOURNAL OF ETHNOLOGY AND CULTUROLOGY 20:(2) pp. 87-95. (2016) https://drive.google.com/file/d/0B_MPkqI9kqE1VTRobnM1ZHBHMkE/view
  2. Dobos Balázs: The Minority Self-Governments in Hungary: Compendium Autonomy Arrangements in the World, eds Levente Salat; Sergiu Constantin; Alexander Osipov; István Gergő Székely. 39 p. Bolzano: Kiadó: EURAC Research (2016) http://www.world-autonomies.info/ntas/hun/Documents/Hungary_2016-01-15.pdf
  3. Dobos Balázs: Consultative and advisory bodies for minorities: A European Overview. In: Alexander Osipov, Hanna Vasilevich (szerk.): Compilation of the lectures on the topic of 'Participation of minorities in public life'. Flensburg: ECMI, 2017. pp. 66-77. https://www.academia.edu/33932226/Consultative_and_Advisory_Bodies_for_Minorities_A_European_Overview
  4. Dobos Balázs: Választások és személyi elvű autonómiák. REGIO 25:​(3) pp. 203-230. (2017). http://regio.tk.mta.hu/index.php/regio/article/view/177
  5. Dobos Balázs: A választási rendszerek hatásai a közép- és délkelet-európai személyi elvű kisebbségi autonómiákban. KISEBBSÉGKUTATÁS 27: 1-2 pp. 7-39., 33 p. (2018). http://epa.oszk.hu/00400/00462/00079/pdf/EPA00462_kisebbsegkutatas_2018_02-03_007-039.pdf​
  6. Dobos Balázs: Identitás-meghatározások a közép- és délkelet-európai személyi elvű kisebbségi autonómiákban. ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY 59: 3 pp. 3-26., 24 p. (2018). https://jog.tk.mta.hu/uploads/files/2018-03-DOBOS.pdf