A European Social Survey-t (ESS) az Európai Bizottság kezdeményezte 2001-ben abból a célból, hogy kétévente nemzetközileg összehasonlító adatokat nyerhessen az európai társadalmak demográfiai, társadalmi állapotáról, a lakosság politika és közéleti preferenciáinak alakulásáról és a társadalmi attitűdök illetve a cselekvéseket befolyásoló értékek változásairól.
Az ESS 2013-ban ERIC (European Research Infrastructure Consortium) státuszt kapott. A Magyar Kormány kötelezettségvállalásának köszönhetően Magyarország 2017 óta teljes jogú tagja az együttműködésnek. A projekt szakmai megvalósításának felelőse továbbra is aTársadalomtudományi Kutatóközpont.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont két intézete, a Szociológiai Kutatóintézet és a Politikatudományi Intézet a kezdetektől, 2001-től fogva a nemzetközi együttműködés tagja volt, és mind a kilenc hullámban részt vett, így az ESS remek lehetőséget biztosít az európai társadalmak állapotának feltérképezésére, az országok, ország csoportok közötti különbségek és az időbeli változások nyomon követésére. Az ESS adatai nemcsak a tudományos élet, de az európai és a nemzeti kormányok és közpolitikák számára is értékes adatokkal szolgálnak, továbbá jelentősen hozzájárulnak a napjaink Európájában zajló társadalmi folyamatok megértéséhez. A hazai kutatók számára az európai összehasonlíthatóság mellett fontos annak megismerése, hogy az ESS méréseiben miként tükröződik a rendszerváltást követő társadalmi-gazdasági átalakulás.
Az ESS kutatások talán legnagyobb erőssége és egyben értéke, hogy az adatfelvétel igen szigorú és folyamatosan ellenőrzött módszertani szabályainak köszönhetően ez vált az egyik legbiztosabb módszertani alapokon nyugvó nemzetközi együttműködéssé. A résztvevő országok társadalmát jellemző mutatókat közösen alakítják ki, mindenhol azonos módszertant követnek, így Európa-szerte összehasonlíthatóvá váltak a mérési eredmények.
A kutatás változó és állandó egységekből áll: a hullámonként változó kérdés-blokkok az európai szinten aktuális társadalmi jelenségeket, problémákat vizsgálja, miközben a sztenderd blokkoknak köszönhetően – ma már közel egy évtizedre visszamenőleg – a népesség főbb társadalmi-gazdasági jellemzőire, politikai, közéleti attitűdjeire, értékpreferenciáira vonatkozó adatsorok állnak a rendelkezésünkre. A kérdezési hullámonként változó blokkok (az ún. rotating moduls) 2008-ban az idősödés és azzal kapcsolatos társadalmi attitűdöket, illetve a jóléti rendszerekkel kapcsolatos vélekedések kérdéskörét vizsgálták, míg 2010- ben a munka és a család, illetve a jólét témáját, térképezték fel. A 2012-es adatfelvétel a változó blokkjai a személyes és társadalmi jólét (personal and social well-being) komplex fogalmát és a demokráciával kapcsolatos attitűdöket vizsgálták. A 2014-es 7. hullám egyedi témái a migráció és az egészségi állapot voltak. A 2016-os 8. hullám egyedi témái a jóléti állammal kapcsolatos attitűdök és az energia használati szokások, klímaváltozással kapcsolatos vélekedések és attitűdök voltak.
Az ESS legnagyobb erőssége, hogy egy közjószág, vagyis szabadon hozzáférhető minden érdeklődő, kutató, oktató és diák számára. Az ESS-nek 2018-ban 2257 regisztrált felhasználója volt hazánkban (és összesen közel 132ezer felhasználója a világban). Az ESS adatokat több, mint 2700 publikáció (és 1370 tudományos, impakt faktoros cikk) használta világszerte, de hazánkban is nagyon jelentős az adatokat felhasználó tudományos publikációk száma (közel 150 tudományos írás alapozott ESS adatokra (lásd publikációs lista lejjebb). Az MTA TK kutatói mellett az ESS adatokat intenzíven használják az egyetemi oktatásban mind a diákok társadalomtudományi módszertani képzésében illetve évfolyamdolgozatok, szakdolgozatok és disszertációk elkészítéséhez (többek között a BCE, ELTE, KGTE, PPTE, DTE, MTE Társadalomtudományi oktatásában, alap, mesterszakon és doktori iskolákban).