Számítógépes társadalomtudomány: A transzdiszciplináris megközelítés hozadéka és kihívásai

Az MTA TK koordinálásával működő MTA Számítógépes Társadalomtudomány témacsoport rendezvénye

2018. november 8. 9.00-14.00

Helyszín: MTA Humán Tudományok Kutatóháza (1097. Tóth Kálmán utca 4.), Nagyterem

9:00-9:30  Kávé

9:30-9:40  Bevezető gondolatok - A társadalomtudomány új lehetőségei az algoritmikus társadalmak korában
Rudas Tamás, Péli Gábor (MTA TK)

9:40-10:25 A Rákosi-rendszer hatalmi hálózatai – módszertani megfontolások és az első eredmények
Havadi Gergő, Ring Orsolya, Gulyás Attila, Szabó Martina Katalin, Ifj. Boros István (MTA TK, CSS-RECENS Kutatócsoport)

Az 1949 és 1956 közti időszakban a hatalmi elit csoportja – élén Rákosi Mátyással – számos belső harc színtere volt. Célunk, hogy mindezeket az eleddig ismeretlen, rejtett folyamatokat, valamint az esetleges háttéralkukat feltárjuk. Kutatásunk alapjául az MDP különböző ülésein rögzített jegyzőkönyvek szolgálnak, melyek alapján felrajzoljuk a résztvevők kapcsolathálóját, majd mindezek alapján megállapításokat tegyünk a párthierarchia mögött húzódó látens kapcsolati struktúrákra.

10:25-11:10  Statisztikai nyelvmodellezés
Nemeskey Dávid (MTA SZTAKI)

Az előadás bevezet a számítógépes nyelvészet egy területe, a nyelvmodellezés alapjaiba és módszereibe. Bemutatjuk mind a hagyományos, mind az utóbbi években forradalmat hozó mélytanulásos megközelítést. Utóbbi legnagyobb eredménye, hogy a nyelv feltérképezése közben a szavaknak a jelentésük alapján ad reprezentációt. A melléktermékként létrejövő szóbeágyazásos modellek egy sokdimenziós térben helyezik el a nyelv szavait. Ez a nyelvi univerzum, a maga galaxisaival és klasztereivel a gépi szövegértés egyik legfontosabb eszköze. Az előadás arra is kitér, hogy a nyelvmodellezés hogy segíthet egy adott mű alkotóját megtalálni, illetve feltérképezni egy ismeretlen nyelvet.

11:10-11:55 Nők és férfiak szerepe és sikeressége a számítástechnikában nagy adatok alapján
Vásárhelyi Orsolya, Vedres Balázs (CEU, Dept. Networks and Data)

A nők helyzetének javítására tett számtalan erőfeszítés ellenére sem látszik javulás a számítástechnika területén. Adatokat gyűjtöttünk a GitHub nyílt forráskódú szoftverfejlesztő közösség nyolcmillió tagjáról, és a videojáték fejlesztők 150 ezer fős csoportjáról. Azt találtuk, hogy a nők sikerességbeli hátrányának túlnyomó része nem nemi diszkrimináció, hanem tevékenység típusokkal szembeni megkülönböztetés eredménye. A nők hozzájárulása egy csapat kreativitásához és sikeréhez jól mérhető, amennyiben a nőket sikerül integrálni a csapat társadalmi hálózatába. Kutatásunk során a társadalmi nemek társadalomtudományos elméleteit ötvöztük a számítástudomány gépi tanulási módszereivel.  

11:55-12:20 Kávészünet

12:20-13:05 Biológiai módszerek alkalmazása a számítógépes társadalomtudományokban: példák, elvek és korlátok
Számadó Szabolcs (MTA TK, CSS-RECENS Kutatócsoport)

A komputációs módszerek alkalmazása széles körben elterjedt a biológián belül. A problémák és a megértésükhöz használt modellek számos párhuzamot mutatnak szociológiai problémákkal és modellekkel. Négy példán keresztül szeretném tárgyalni ezeket a párhuzamokat, hasznosságukat, illetve a potenciális korlátokat. A példák a biológiai és társadalmi komplexitás négy szintjét érintik: az egyedek illetve csoportok közötti versengést, a kommunikáció szerepét a kooperáció kialakulásában és a társadalmi normák szerepét a kooperációban. Végül taglalom a biológia problémák és a társadalmi problémák közötti főbb különbségeket (pl. emberi nyelv és társadalmi normák megléte), és az ebből fakadó korlátokat.

13:05-13:50  Társadalmi kapcsolathálózatok és jövedelem egyenlőtlenségek magyar városokban
Tóth Gergő (MTA KRTK), Johannes Wachs (CEU, Dept. Networks and Data), Ságvári Bence (MTA TK), Lengyel Balázs (MTA KRTK)

Hogyan hat a jövedelem-egyenlőtlenségek alakulására a kapcsolathálózatok szerkezete? Érvelésünk szerint a hálózati pozícióból fakadó előnyök nem egyenlően oszlanak meg a társadalomban, ezért a hálózati externáliák érvényesülésétől az egyenlőtlenségek további növekedést várhatjuk. A sejtés bizonyításához az iWiW online közösségi háló 2011-ből származó adatait használjuk. Eredményeink szerint azokban a településekben jobban nőttek a jövedelmi különbségek 2011 és 2016 között, ahol a hálózat erősen fragmentált volt és a jövedelemegyenlőtlenség szintén magas volt. Ugyanakkor az összefüggés nem áll fenn, ha a hálózat településen belüli fragmentáltsága etnikai, vallási, vagy területi fragmentáltsággal járt együtt.

13:50-14:00 Konklúzió, további lépések