2019. december 17.
Balázs Zsuzsanna cikke a Qubiten a a Közép-európai Egyetem Határtalan tudás című előadássorozatának december 16-i rendezvényéről, ahol előadást tartott Koltai Júlia is (TK CSS_RECENS).
"Még ha tudjuk is, hogy a körülöttünk lévő okoseszközök az általunk szanaszét szórt adatok és információk révén egyfolytában figyelnek minket, akkor is megijedhetünk, amikor az utcai parkolóóra egyszer csak üzenetet küld a telefonunkra, melyben az autónk pontos helyét közli. Egy pozitív utópiában a mesterséges intelligencia befűti a házat, mire hazaérünk, leparkolja az autót helyettünk, megkeresi a televízióban a kedvenc programunkat, amint a bejárati ajtónál lévő ujjlenyomat- vagy retinaleolvasó alapján kitárja előttünk a lakásunk ajtaját.
Egy sötétebb, disztopikus világban viszont a rólunk tárolt adatok, az általunk elkövetett hibák alapján eltilt minket a lehetőségtől, hogy repülőjegyet vásároljunk, pontrendszerekben értékeli a társadalmi teljesítményünket, és totális kontrollt biztosít a tömegek felett az elit egy maroknyi csoportjának. Az emberiség feladata, hogy megakadályozza az utóbbit – hirdettek világos programot a mesterséges intelligencia és az elképesztő 21. századi adatözön lehetséges felhasználási módjai és potenciális haszna kapcsán a Közép-európai Egyetem Határtalan tudás című előadássorozatának előadói december 16-án, a CEU budapesti kampuszának nagyelőadójában.
Mit tud a gép és mire nem képes?
Attól, hogy egy közvélemény-kutatásban tízszer, százszor, ezerszer több embert kérdezünk meg, nem feltétlenül kapunk helyesebb eredményt. A minta ugyanis nem lesz automatikusan reprezentatív is, így nem csak a mennyiség számít. Az algoritmusok, hiába számolnak jobban, nem mindig modelleznek helyesebben az embereknél, különösen, ha az emberi viselkedést kellene megjósolniuk – sorolta Koltai Júlia kvantitatív szociológus, mi mindenben nem jobb egyelőre a legfejlettebb program sem az embernél."