Családtudományi kutatások - A családok belső és külső kapcsolatrendszere

Kapcsolati tőke a háztartáson belül. NKFIH K131947 - Sik Endre

  • Leírás: A kutatás célja a háztartáson belül képződő kapcsolati tőke jellemzőinek megismerése, továbbá annak vizsgálata, hogy ez milyen módon függ össze a háztartáson belüli és azon túli folyamatokkal. A háztartáson belüli kapcsolati tőke a háztartástagok háztartáson kívüli kapcsolatainak terméke. A háztartások közötti hálózathoz ugyanis az egyes háztartástagok eltérő módon kapcsolódhatnak. Lehetnek olyanok, akiknek egyáltalán nincs ilyen kapcsolódásuk, de olyanok is, akik sokféle módon és intenzíven vesznek részt az ilyen viszonyok ápolásában. Az előbbi személyt tekinthetjük kapcsolathiányosnak, az utóbbit kapcsolati nagytőkésnek. Az összes háztartástag egyéni kapcsolati tőkéjének összege és szerkezete jelenti a háztartás kapcsolati tőkéjét. Ez alapján a háztartás lehet kapcsolatszegény vagy kapcsolatgazdag, s az egyes háztartástagok kapcsolati tőkéjének egymáshoz képesti mértéke és szerkezete alapján lehet homofil vagy heterofil. Az előbbi esetben a háztartástagok azonos, az utóbbi esetben eltérő mértékben és módon vesznek részt a háztartás kapcsolati tőke beruházásaiban. A kutatás az EU-SILC 2015. évi hullámának adatbázisán alapul, amelynek egy kérdésblokkja segítségével minden háztartástag részvételének módja a háztartáson kívüli hálózatban vizsgálható. Kutatásunk során csak olyan háztartásokat elemzünk, amelyeket egy pár (gyerekkel vagy a nélkül) alkot. A kutatás részletes modelljét a magyarországi adatokon vizsgáljuk, de a háztartások kapcsolati tőkéjének típusait, és ezek összefüggéseit a háztartások közötti társadalmi különbségekkel néhány más EU-s  - a magyarral makro-szociológiai és gazdasági szempontból jól összehasonlítható - országgal is összehasonlítjuk.

  • Kulcsszavak: Kapcsolati tőke, háztartástagok, kapcsolatgazdagság, kapcsolatszegénység, homofília, heterofília

  • Bővebben

Kapcsolatok a segítségnyújtás, információszerzés és érzelmi támogatás területén - Albert FruzsinaDávid Beáta

  • Leírás: Kutatásunkat az ISSP (International Social Survey Programme) 2017-ben felvett kapcsolathálózati adatain végezzük. Célunk legelső körben a magyar adatok elemzése, különös tekintettel azokra a kérdésekre, ahol korábbi vizsgálati években, akár 2018-ban gyűjtött adatokkal való összehasonlítás is lehetséges. A családi és egyéb kapcsolatok dinamikáját elsősorban az ún. erőforrás-generátorokkal gyűjtött adatokból térképezzük először fel a gyakorlati segítségnyújtás, információszerzés és érzelmi támogatás területein.
  • Kulcsszavak: Gyakorlati segítségnyújtás, érzelmi támasz, információszerzés, nemzetközi és időbeni összehasonlítás, erőforrásgenerátor

Kapcsolati erőforrások a koronavírus járvány idején. Összehasonlító kutatás - Dávid BeátaAlbert Fruzsina, Huszti ÉvaKoltai Júlia, Tóth Gergely

  • Leírás: A MASZK (Magyar Adatszolgáltató Kérdőív) “Lakossági adatokkal a koronavírus megfékezéséért” kutatás részeként 1500 fős telefonos reprezentatív adatfelvétel készült egy héten keresztül. A kérdezettek a hívás előtti napra vonatkozólag jegyzik fel összes személyes és nem személyes találkozásaikat, illetve beszélgetéseiket. Az adatbázis alkalmas arra, hogy a 2015-ös reprezentatív Integrációs és dezintegrációs folyamatok a mai magyar társadalomban c. felmérés eredményeivel összehasonlítást végezzünk.
  • Kulcsszavak: Kapcsolati napló, koronavírus, összehasonlítás
  • Előzmények

Különélő családtagok kapcsolatai a koronavírus járvány idejénSzalma Ivett, Rékai Krisztina

  • Leírás: A kutatás célja, hogy feltárja, miként változnak a különélő szülők és gyermekeik között a kapcsolgattatási mintázatok a COVID-19 járvány hatására. Az eddigi kutatások, amelyek a kapcsoltatást vizsgálta különélő családtagok között általában a személyes kapcsolgattatások fókuszált és csak marginálisan jelentek meg a telefonos, illetve az online kapcsolattartás formái. Olyan rendkívüli helyzetben azonban, mint amilyet a koronavírus járvány okozott, lecsökkenhet a személyes találkozások száma különélő szülő és gyermeke között és felértékelődhet az online kapcsolattartás szerepe. Ennek vizsgálatához egy korábbi a különélő apák között végzett kutatásunk szolgál kiindulópontként (Lásd: Szalma - Rékai 2019). Most újra megkerestük a korábbi kutatásban bevont 20 apát egy telefonos interjún keresztül, hogy feltárjuk, vajon érzékeltek bármi változást a járvány ideje óta a kapcsolattartásban. Az interjú fókusza kifejezetten a kapcsolattartás volt, de ennek megértéséhez megkérdeztük, hogy mennyire tekintik súlyosnak a kialakult járványügyi helyzetet és a másik szülő vajon hasonlóan vélekedik-e. Kialakítottak-e valamilyen közös (rövid/hosszútávú) startégiát a találkozásokkal kapcsolatban. Ha elmaradtak a személyes találkozások, akkor  helyettesítik-e valamilyen kommunikációs eszköz segítségével az elmaradt találkozásokat. Illetve, hogy történt-e segítségnyújtás a járványügyi helyzet miatt a gyermekkel együtt élő szülő részére. Végül pedig azt kérdeztük, hogy felmerült-e már bennük, hogy az esetlegesen elmaradt találkozásokat később pótolják.
  • Kulcsszavak: Különélő szülő, személyes és online kapcsolattartás, COVID-19
  • Eddigi eredmények
  • Előzmények

Az apák szerepe a különélő gyermekeik nevelésében. MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 2018–2021 - Szalma Ivett

  • Leírás: Jelen kutatás azt vizsgálja, hogy mely tényezők befolyásolják az apák részvételét a tőlük különélő gyermekeik életében. A kérdés vizsgálata azért is fontos, mert az apák egyre intenzívebben részt vesznek a kiskorú gyermekeik életében, miközben a válások, felbomlott kapcsolatok nagy száma miatt egyre több apa nem él együtt a gyermekével. A kutatás során kvantitatív és kvalitatív módszereket is használni kívánunk. A kvantitatív kutatáshoz a KSH Népességtudományi Kutatóintézet „Életünk Fordulópontjai” c. panelvizsgálat adatait használjuk. A kutatás 2001-ben kezdődött az akkor 18-74 éves népesség mintáján. A kérdezetteket ezután háromszor – 2004-ben, 2008-ban és 2012-ben – kérdezték meg. Az adatbázis kellő információt tartalmaz a kérdezett különélő gyermekiről és kapcsolattartás rendszerességéről. A kvalitatív kutatáshoz 30 félig strukturált interjút készítünk olyan apákkal, akinek van legalább egy 18 év alatti, különélő gyermeke. A mintát úgy választjuk, hogy legyenek közöttük  olyanok, akik új párkapcsolatot alakítottak ki és a háztartásukban együtt élnek a partnerük és/vagy közös gyermekükkel.
  • Kulcsszavak: Különélő gyermek, apa, kapcsolattartás, részvétel