Legfrissebb híreink

Harmathy Attila, intézetünk egykori munkatársa kapta az Akadémiai Aranyérmet

Jogtudományi Intézet

Harmathy Attila, az MTA Jogtudományi Intézetének volt munkatársa, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának professor emeritusa kapta az Akadémiai Aranyérmet 2019-ben. Ez alkalomból egy rövid visszatekintés erejéig tisztelettel adózunk Professzor Úr eddigi pályafutásának, számba véve azokat a főbb állomásokat, amelyek egy kiemelkedő oktatói és kutatói életműből a magyar jogtudomány történetében a legmélyebb nyomokat hagyták.
Szívből gratulálunk az akadémiai elismeréshez!

A jogi szövegek ontológiája és hálózatai: logikai és szövegbányászati elemzések

Politikatudományi Intézet

A nemzetközi trendekhez hasonlóan Magyarországon is egyre gyakrabban alkalmazzák a társadalomtudományok terén a szövegbányászati módszereket. Ezek segítségével korábban nem vizsgált jelenségek is megérthetővé válhatnak a kutatók számára. A módszer lényege, hogy a szövegelemző munkákat különböző adatelemző algoritmusok segítik, melyek strukturálatlan szöveges állományokat dolgoznak fel. E kutatási irány hazai tapasztalatait összegezte 2019. április 18-án a MTA TK Politikatudományi (PTI) és Jogtudományi Intézete (JTI), valamint a BME SZKT közös szervezésében megrendezett workshop is, mely a szövegbányászati elemzések jogi területeken betöltött szerepét és jelentőségét boncolgatta. Egy olyan megújuló, intézetek közötti diskurzus létrehozásának reményében ültek össze a kutatók, amelyet a későbbiekben más szereplőkkel kiegészülve is folytatni lehet majd.

Legújabb eredményeink

Vannak-e nyelvi jogaink?

2019. március 11.

Vizi Balázs (MTA TK Kisebbségkutató Intézet) írása a Mobilitás és befogadás a többnyelvű Európában (Mobility and Inclusion in Multilingual Europe - MIME) című kutatásról.

Milyen kihívásokat jelent a többnyelvűség az európai polgár számára?
Hogyan lehet egy modern, technológiailag fejlett és az országhatárokon átnyúlóan ezer szállal összekötött európai társadalomban előnyt kovácsolni a nyelvi és kulturális sokféleségből?
Mit jelent ez a kihívás a nyelvi jogok, a nyelvpolitikák tekintetében?
Milyen hatással van az európai integráció a nyelvi kisebbségekre?

Mitől jó egy iskola?

2019. március 7.
Neumann Eszter írása

Az iskola nem sziget című kutatásunkban olyan hátrányos helyzetű, roma és nem roma gyerekeket együtt oktató falusi és kisvárosi iskolákat kerestünk fel, amelyek sikeresek a társadalmi hátrányok leküzdésében. Nagyon fontos a szülők és a helyi társadalom támogatása! Ezekben az iskolákban a tanárok szakadatlan keresik a diákjaik számára legmegfelelőbb pedagógiai megoldásokat, és az iskola mögött egy támogató, helyi értelmiségi réteg áll. A gyerekekkel beszélgetve azt láttuk, hogy érték számukra a továbbtanulás. A továbbtanulás akkor válhat a jövőképük részévé, ha a helyi társadalomban a roma és a többségi közösségek között tartalmas, együttműködő kapcsolatok alakultak ki, és a gyerekek előtt állnak olyan helyi példaképek (például egy pedagógus vagy lelkész), akik a tanuláson keresztül törtek ki a szegény sorból. Aggasztó ugyanakkor, hogy a legjobb kistelepülési iskolákban is felgyorsult a jobb módú szülők elvándorlása, és emiatt a pedagógusok az iskola megszüntetésének fenyegetése mellett dolgoznak nap mint nap.