Kutatók Éjszakája 2018 az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja 2018-ban is részt vett a Kutatók Éjszakája programjain, betekintést adott izgalmas kutatási projektekbe és beszélgetésre invitálta a látogatókat a kutatói lét örömeivel, nehézségeivel és kihívásaival kapcsolatban.

Az alábbiakban az intézeti rendezvények beszámolóit olvashatják. Köszönjük minden érdeklődőnek a részvételt, 2019. szeptember utolsó péntekén újra várjuk Önöket!

MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet:

Koncepciónk szerint szerettük volna az MTA kutatóintézeteinek működését, valamint a jogtudomány művelését emberközelivé tenni az érdeklődők számára. Ennek érdekében igyekeztünk a programot úgy összeállítani, hogy a felkért előadók között többségében legyenek a fiatal kutatók, akik választott témájuk mellett a kutatói életpálya melletti elköteleződés miértjébe is beavathatják a közönséget. Ezt a döntésünket az is támogatta, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint rendezvényünket elsősorban a jogi pálya iránt érdeklődő középiskolások, valamint a kutatói életpálya iránt érdeklődést érző joghallgatók látogatják. Nem volt ez másként ebben az évben sem, bár a megjelent, hozzávetőlegesen 30 fős közönség soraiban ezúttal teljesen más területekről érkezők, valamint már végzett, az államigazgatásban dolgozó jogászok is helyet foglaltak. A velük való beszélgetésből megtudtuk, őket az a kíváncsiság hajtotta, hogy beleláthassanak, miben más egy jogi kutatóintézet működése a jogi egyetemi működéstől. Ezért bár a Tanácsteremben került sor a rendezvényre, a szokásos frontális előadás tematika helyett az érdeklődők üdvözlését követően interaktív módon, kötetlen beszélgetés keretében került sor a JTI működését jellemző érdekességek ismertetésére, valamint az ezt követő előadásokra is.

A „mit csinálunk a Jogtudományi Intézetben” – jellegű bevezető beszélgetést követően került sor Rácz Lilla fiatal kutató „Bölcsőn innen, koporsón túl. A méhmagzati léttől a családon és vagyonon át a kegyeleti jogokig. Egy fiatal polgári jogász pályakezdő gondolatai: miért és mikortól akartam jogász majd jogász-kutató lenni? című előadására, amely szintén közvetlen formában tárta az érdeklődők elé, hogy miért lehet vonzó a fiatal jogász számára a kutatói életpálya.

Ezt követően Lőrincz Viktor fiatal kutató „A Leonardo-per és más esetek a művészet és jog határterületéről” címmel tartott power point prezentációval színesebbé tett, a jognak valóban egy igen szórakoztató részterületét ismertető előadást, amelyben művészettörténeti kérdések polgári jogi megítélésével foglalkozott híres alkotókkal és műalkotásokkal kapcsolatos jogeseteken keresztül. 

Szentgáli – Tóth Boldizsár fiatal kutató, tekintettel a rendezvény családias hangulatára, szintén személyes hangvétellel beszélt választott témája mellett – Sarkalatos törvények: a kétharmad ereje – a kutatói életpálya által támasztott kihívásokról és a PhD értekezés megírásának kulisszatitkairól. Ezt követően tért rá annak ismertetésére, hogy milyen következményekkel jár a sarkalatos törvények jelenléte jogrendszerünkben, illetve milyen következményei lehetnek mindennek az állampolgárok mindennapi életére nézve?

Az estét élénk érdeklődés mellett Balogh Lídia tudományos munkatárs „A szexuális forradalomtól a #MeToo-mozgalomig. A szexualitás, illetve a szexuális visszaélések megítélésének változó társadalmi és jogi környezete” című előadása zárta, amelyben az 1968 óta eltelt évtizedek – európai és észak-amerikai – szabályozási tendenciáit tekintette át a szexualitás vonatkozásában.

A kötetlen hangulatban, élénk érdeklődés mellett lezajlott estét mind a szervezők, mind az előadó sikeresnek értékelték. Bízunk benne, hogy 2019-ben legalább hasonló mértékű érdeklődés mellett kerülhet sor a JTI rendezvényére.

       

MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet:

2018-ban a hagyományokhoz híven ismét részt vett az MTA TK Szociológiai Intézete is a Kutatók Éjszakája programban. Hét kollégánk tartott előadást, oktatásszociológiai, családszociológiai, népesedési és gender-megközelítésű népesedéspolitikai, valamint környezet-szociológiai témákban. E mellett egy kolléga vezetésével és előadásával városi sétát is tartottunk a bulinegyed kialakulásával kapcsolatban, a 7. kerületben, valamint sor került egy rendhagyó irodalomórára is a kulturális ellenállásról a szocializmusban. 

A programok részletes leírása itt olvasható: https://szociologia.tk.mta.hu/esemeny/2018/09/kutatok-ejszakaja-az-mta-tk-szociologiai-intezetben.

      

MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet

A Politikatudományi Intézet programja az idei Kutatók Éjszakáján is arról szólt, hogy a kutatók a közönséget közvetlenül érintő, érdekes politikai témákkal kapcsolatos kutatásaikat mutassák be, minél inkább olyan eszközöket és példákat felhasználva, melyek a politikatudományt szokatlan, de ismeretterjesztő módon teszik érthetővé. 

Bíró-Nagy András azt mutatta be, hogy miként alakult a magyar politikai elit európaizációja, azaz milyen szerepet töltenek be a magyar politikusok az EU intézményeiben, mindenekelőtt az Európai Parlamentben. Bíró-Nagy kutatásának eredményei azt mutatják, hogy bár a magyar EP-képviselők különféle szerepfelfogást követnek, döntéseiket nagymértékben meghatározza és jól magyarázza az európai intézményes környezet, amelyhez az elmúlt években fokozatosan hozzáigazodtak. 

Csizmadia Ervin az elmúlt évek politikai folyamatait elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a különböző ellenzéki politikát nem érthetők meg, ha nem teszünk különbséget az ellenzékiség különböző típusai között. Csizmadia szerint 1990 után az ellenzékiség részben kormányellenzékiségként, rendszerellenzékiségként, illetve politikai ellenállásként jelent meg, amelyek eltérő környezetben, eltérő lépéseket követve igyekeznek alternatívát felmutatni a mindenkori hatalomhoz képest.

A karmesteri tevékenység és a politikai vezetés összehasonlításából indult ki előadásában Metz Rudolf, aki szerint a szimfonikus zenekarok működésén keresztül a politikai vezetéskutatás számos kérdése jól megérthető. Az előadás bemutatta, hogy miként értelmezik vezetésként a karmester tevékenységét a zenei szakirodalomban, rövid elemzést adott néhány zenekari produkció vezetésalapú megközelítéséről, majd mindezek alapján közelített a jó vezető alakjához. 

Népszerű filmes példákat, így a Gyűrűk ura jeleneteit használta fel Szűcs Zoltán Gábor annak érdekében, hogy megmagyarázza, mi a politikai magyarázata a reménytelennek látszó helyzetekben véghezvitt utolsó politikai tetteknek. Az előadás a filmekből vett példák mellett a klasszikus politikai irodalomhoz fordult annak érdekében, hogy politikaelméleti magyarázatát adja az olyan kiélezett helyzeteknek, amelyek a siker vagy túlélés reménye nélkül is egy utolsó cselekvésre késztetik a politikai szereplőket.

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is interaktív, csoportos foglalkozással zárult a PTI programja. Mikecz Dániel a résztvevőkkel közösen azt vizsgálta, hogy milyen eltérő akcióformák állnak a tüntetők rendelkezésére és melyek lehetnek hatásosak attól függően, hogy melyek a demonstráció politikai céljai. A vetélkedő formájában megtartott előadáson a csapatok maguk állíthatták össze tüntetésük eszközeit, illetve határozták meg szövetségeseiket és ellenfeleiket, majd közösen értékelték a „megtartott” tüntetés kimenetelét.

MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont „Lendület” RECENS Kutatócsoport

10-15 fős hallgatóság előtt tartott a csoport 4 kutatója tartott vizualizációval támogatott előadást a kutatásunk kérdéseiről, hátteréről, nehézségeiről. Az előadás második felében igyekeztünk bevonni a hallgatóságot is, így műhely, kerekasztal beszélgetéssé alakult, az előadás után számos kérdést kaptunk.