Kétszáz kiváló fiatal tudós kapta meg a Bolyai János Kutatói Ösztöndíjat

Kiemelkedő év az idei a Bolyai János Kutatói Ösztöndíj közel két évtizedes történetében: a benyújtott és az érvényes pályázatok száma is rekordot döntött. Több mint nyolcszáz pályázó közül a legkiválóbb kétszáz, már PhD-fokozattal rendelkező kutató munkáját támogatja 2015-ben az MTA. Idén is az egyetemekről érkezett a legtöbb pályázat, ami jó példája az Akadémia és a felsőoktatás élő kapcsolatának.

Zsúfolásig megtelt csütörtökön az MTA Díszterme, ahol ünnepi ülésen, a „Bolyai-napon” vehették át az ösztöndíj elnyerését tanúsító oklevelüket az új ösztöndíjasok, továbbá emlékplakettben részesült az a tizenöt fiatal kutató, akik az értékelő testület szerint a leginkább kiemelkedő tudományos teljesítményt nyújtották az ösztöndíj futamideje alatt.

A „bolyaisok” többségét családtagjaik is elkísérték

„A Bolyai-nap azért örvendetes esemény, mert megerősíti azt, hogy a magyarországi tudományos életben van utánpótlás, létezik olyan fiatal generáció, amely kiváló teljesítményével kiérdemli az Akadémia támogatását, továbbfejlődésének lehetőségét, ideális esetben pedig az akadémiai doktori címhez való eljutását‟ – mondta az ünnepségen Lovász László, az MTA elnöke. A pályázók számának növekedése véleménye szerint jól mutatja, hogy egyre többen szeretnének a tudomány világában érvényesülni. Lovász László elmondta, hogy a legtöbb pályázat az egyetemekről érkezett, amihez az Akadémia és az egyetemek közötti élő és szoros kapcsolat is hozzájárult.

Lovász László

„Nyilvánvaló számunkra: ahhoz, hogy húsz év múlva Magyarországon színvonalas – ha lehetséges, a jelenleginél is színvonalasabb, világméretekben is eredményesebb – kutatás folyjon, az egyetemek jelentik a kulcsot” – mondta az MTA elnöke. A nagyszámú pályázat mellett idén a bírálók száma is nőtt: összesen 451-en vettek részt a folyamatban, és ismerkedhettek meg fiatalabb pályatársaik kutatási témájával, munkájával. „Az ösztöndíj elnyeréséhez azonban feladatok is járulnak, hiszen az Akadémia munkájában egyre inkább építünk majd önökre" - mondta Lovász László, és külön megköszönte az ünnepségen jelen levő családtagoknak a kutatóknak nyújtott mindennapos támogatást.

 

Kosztolányi György, a Bolyai-kuratórium elnökének értékelése szerint a fiatal kutatóknak szóló ösztöndíjrendszer kialakításával az Akadémia hasonlóan jeles és magasztos célt követett, mint gróf Széchenyi István, aki birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság megalapítására. „A tudomány generációkon átívelő társadalmi tevékenység, hiszen mindannyian mesterektől vesszük át az ismereteket, a fogásokat, és adjuk tovább a következő generációknak, a tanítványoknak. Ez a tudomány művelésének meghatározó sajátossága” – mondta az ösztöndíjakat odaítélő bizottság vezetője. Kosztolányi György szerint az ösztöndíjrendszer azóta is a tudomány reformját testesíti meg.

„Azzal, hogy önök »bolyaisok« lettek, szerződéses viszonyba kerültek a Magyar Tudományos Akadémiával. Ez azért jelentős lépés, mert az egyetemi kötődésen túl, az eddigi egyetemi bírálati feltételrendszerből egy országos és nemzetközi testületi viszonyrendszerbe kerültek. Erre legyenek büszkék. A bolyais múlt ettől kezdve minden életrajzban az önök ékköve lesz” – mondta köszöntőbeszédében a kuratórium elnöke. 

Kosztolányi György

Rekordszámú pályázó, rekordszámú ösztöndíjas

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának tagjai 2015-ben tizennyolcadik alkalommal ítélték oda az ösztöndíjat, amelyet idén 824 érvényesen pályázó közül 200-an nyertek el. A pályázatok benyújtása és elbírálása internetes rendszer segítségével történt. Ismételten 94-en nyújtottak be pályázatot – ők azok, akik korábban már részesültek ösztöndíjban –, közülük 22 fő nyert támogatást. A testület tagjai az újonnan és az ismételten jelentkezőket külön értékelték.

Az idén a legtöbb pályázatot (57%) az egyetemekről nyújtották be, a második helyen az MTA kutatóhálózatából, kutatóhelyeiről (36%) érkező pályázatok állnak. A három fő tudományterület között a következőképpen oszlanak meg a nyertes pályázatok: matematikai és természettudományok – 34,5%, élettudományok – 32%, humán- és társadalomtudományok – 33,5%. Lovász László beszédében kiemelte, fontos jellemzője az ösztöndíjrendszernek, hogy a humán tudományok művelői megfelelő, arányos módon vannak képviselve a nyertesek között.

 

 

Kiszámítható ösztöndíjrendszer

A kuratórium tagjai 2001-ben döntöttek arról, hogy a testület emléklapot adományoz azoknak az ösztöndíjasoknak, akik záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kaptak. Közülük a legjobbak MTA Bolyai-plakett kitüntetésben részesülnek. Az idén a kuratórium 162 ösztöndíjas záró kutatói jelentését értékelte. A testület 74 fiatal kutatónak emléklapot, 15-nek pedig plakettet is adományozott.

A Magyar Tudományos Akadémia 1996-ban hozta létre azt a kiszámítható ösztöndíjrendszert, amely a PhD-fokozat megszerzése utáni kutatói pályaszakaszban támogatja a tudományos pálya iránt valóban elkötelezetteket. A legkiválóbbak bármely tudományterületről pályázhatnak a határozott idejű, egy, két vagy három évre szóló, havi bruttó 124 500 forintos ösztöndíjra. Idén 6 fő kapott két, 194 fő pedig három évre szóló támogatást.

A támogatás a teljesítményközpontúság jegyében a fiatal kutatót egy adott kutatási téma feldolgozására és eredményei összefoglalására, közlésére serkenti. Ösztönzi a már jelentősebb eredményeket elérteket a magyarországi kutatások folytatására, valamint az akadémiai doktori értekezés megírására és az MTA doktora tudományos cím megszerzésére. E címet a korábbi, mintegy 3000 Bolyai-ösztöndíjas közül eddig több mint 300-an szerezték meg. A tudományos karrierjüket építőket 2013-tól már az MTA posztdoktori programja is támogatja.
 

A 2015-ben nyertes pályázók listáját ide kattintva töltheti le.

Forrás: mta.hu