Három Lendület-nyertes az Európai Kutatási Tanács pályázatán

 

Egy matematikus, egy biológus és egy társadalomtudós nyerte el idén az akadémiai kutatócsoportok vezetői közül az Európai Kutatási Tanácsnak a már önálló csoporttal rendelkező kutatók számára kiírt pályázati támogatását, a Consolidator Grantet. Abért Miklós, Pál Csaba és Takács Károly a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjában, a Lendületben elért eredményeire építve folytathatja kutatásait az ötéves, legfeljebb 2 millió eurós támogatással járó program keretében. A ERC pályázatain a szervezet 2007-es alapításától napjainkig az újonnan csatlakozott EU-tagországokban a magyar kutatók voltak a legsikeresebbek, megelőzve két – a régi tagállamok közé tartozó – EU-15 országot is.  

Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) működteti az Európai Unió legnagyobb, felfedező kutatásokat támogató pályázati rendszerét. Feladata, hogy hosszú távra szóló, vonzó finanszírozást nyújtson az úttörő, magas kockázattal járó, de egyúttal magas megtérülést is ígérő kutatások támogatására.

A Consolidator Grant a már önálló kutatócsoporttal és független kutatási programmal rendelkező, de még annak megszilárdításán dolgozó kutatóknak szól. Pályázni kiemelkedő felfedezést vagy tudományos áttörést ígérő, megvalósítható kutatási tervvel lehetett, maximum 2 millió euró támogatásra legfeljebb ötéves kutatási tervvel. Feltétel volt, hogy a pályázó fokozatszerzése több mint hét évvel előzze meg a pályázat kiírásának dátumát, de ne lépje túl a 12 évet.

Az értékelésnél a pályázó korábbi tudományos eredményei és a tervezett projekt ismérvei mellett kulcsfontosságú volt a kutatásvezető elkötelezettsége és ezt bizonyítandó a kutatási projektre szánt idő mértéke. Ezért a teljes munkaidejének legalább 50 százalékát a projektre kell fordítania, illetve egy EU-tagországban vagy társult országban kell töltenie.

Magyarországról az idén öten nyerték el a Consolidator Grantet. Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetből Abért Miklós, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontból Pál Csaba, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontból pedig Takács Károly. Rajtuk kívül Philip N. Howard, a Közép-európai Egyetem (CEU) Média-, Adat- és Társadalomkutató Központjának igazgatója és szintén a CEU-ból Tijana Krstić történész, a 15-17. századi Oszmán Birodalom kutatója szerepelt eredményesen a pályázaton.

Statisztikák
az ERC Grantekről itt tekinthetők meg

Az Európai Kutatási Tanács pályázatain a szervezet 2007-es alapításától napjainkig az újonnan csatlakozott EU-tagországokban a magyar kutatók voltak a legsikeresebbek, megelőzve két – a régi tagállamok közé tartozó – EU-15 országot is. Az eddigi, összesen 47 magyar nyertes ERC Grant pályázat (22 Starting Grant, 7 Consolidator Grant, 15 Advanced Grant, 2 Proof of Concept Grant és 1 Synergy Grant) közül 19 a matematikai és természettudományok, 14 az élettudományok és 14 a társadalom- és bölcsészettudományok területéről került ki. A nyertes projektek megközelítőleg egyharmada az MTA kutatóhálózatának befogadó intézményeiben valósul meg. A Grantek további, körülbelül szintén 30 százalékát egyetemi Lendület kutatócsoport-, vagy akadémiai támogatású kutatócsoport vezetője nyerte el.

 

Abért Miklós

Abért Miklós fő kutatási területe a véges és végtelen csoportok struktúrájának vizsgálata. A fiatal matematikus Pálfy Péter Pál akadémikus, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet igazgatója és Pyber László akadémikus diákjaként kezdte munkáját. Az Chicagói Egyetemen töltött 7 év után 2009-ben tért haza Magyarországra egy Marie Curie-pályázattal, 2012-ben pedig elnyerte a Lendület program támogatását. "A csoportok mozgásokból álló matematikai objektumok, amelyek mindenhol előfordulnak, ahol a szimmetria szerepet játsziik, beleértve a fizika és a kémia bizonyos ágait is" – magyarázta Abért Miklós, aki a csoportok struktúrájának megértéséhez sokféle eszközt használ: a korlátos fokú gráfok konvergenciáját, az ergodelméletet és a valószínűség-számítást egyaránt. Eredményei a gráfelméleten és a csoportelméleten kívül az algebrai topológiában és a geometriában is alkalmazhatóak. Lendületes kutatási programjának természetes folytatása a tavaly beadott ERC Consolidator pályázat, amelyet idén megnyert.

Takács Károly

Takács Károly szociológus arra keresi a választ, miként erősítheti a társadalmi rendet és a kooperációt a sokszor nem őszinte pletyka és az azon alapuló reputációs rendszer. "A társadalmi normák általában, a kooperációs normák pedig különösen az emberi társadalmak szilárd építőkövei. Az emberi történelem során rendkívül összetett informális megoldások születtek arra vonatkozóan, hogy miként lehet ezeket a normákat fenntartani és betartatni. A reputációs mechanizmusok és a pletyka ezek közé a komplex informális megoldások közé tartoznak" – magyarázta a kutató. Hozzátette ugyanakkor, hogy a közhiedelem szerint a pletyka mégis főleg a negatív és gyakran valótlan információk csatornája. A fő dilemma, amit kutatásuk széles módszertani eszköztárral vizsgálni kíván, az, hogy amennyiben ez igaz, akkor mégis milyen pozitív hatásai lehetnek a társadalomra a pletykának és az abból származó elismeréseknek. Takács Károly csoportja analitikus modelleket és ágensalapú szimulációkat használ hipotézisei megalkotásához. A legegyszerűbb elméleteiket kiscsoportos kísérletekben ellenőrzik. Új statisztikai módszereket fejlesztenek az alapvetően három szereplőt érintő pletyka hálózati áramlásának elemzéséhez. A Lendület program támogatásával gyűjtött általános iskolai és középiskolai hálózati paneladatokban elemzik a pletykára és reputációra vonatkozó információkat különböző életkori periódusokban, továbbá hordozható eszközök segítségével próbálják megismerni a pletyka és a reputáció dinamikáját kis, zárt közösségekben.

Pál Csaba

Pál Csaba biológus az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban újszerű módszereket keres egyes bakteriális fertőzések hatékony gyógyítására. Ő már másodszor nyerte el az ERC támogatását. 2007-ben egy Starting Grant keretében folytathatta kutatásait. Az elmúlt három évben a Lendület program támogatásával azt igyekezett feltárni, milyen molekuláris mechanizmusok befolyásolják a gyógyszer-rezisztencia kialakulását, és hogy felfedezhetők-e a hátterükben általános törvényszerűségek. Kutatócsoportjával kimutatta, hogy amikor a kórokozó ellenállóvá válik egy antibiotikummal szemben, a kialakult rezisztencia miként befolyásolja a baktérium más hatóanyagokkal szembeni érzékenységét. Megfigyelték, hogy szinte minden általuk vizsgált rezisztens baktériumnak van "Achilles-sarka": egy másik gyógyszerre rendkívül érzékennyé válik. Ezt a fontos jelenséget nevezték járulékos érzékenységnek, "kollaterális szenzitivitásnak". Pál Csaba szerint eredményeiknek jelentősége lehet a több antibiotikumot alkalmazó, komplex terápiák kidolgozásában. „Jelenleg rendelkezésünkre állnak olyan antibiotikum-kombinációk, amelyek együttes alkalmazása jelentősen gátolja a rezisztens baktériumtörzsek kialakulását" – hangsúlyozta a kutató, aki elmondta, hogy az ERC Consolidator Grant programjában ebből a felismerésből kiindulva fog új hatóanyagokat keresni.