Legfrissebb híreink

Stefkovics, Á., Ágoston, C., Bukovenszki, E., Dúll, A., Hortay, O., & Varga, A. (2024). Climate change worry in the times of the COVID-19 pandemic. Evidence from two large-scale European surveys

Szociológiai Intézet

Stefkovics, Á., Ágoston, C., Bukovenszki, E., Dúll, A., Hortay, O., & Varga, A. (2024). Climate change worry in the times of the COVID-19 pandemic. Evidence from two large-scale European surveys. Climate Risk Management, 100599. https://doi.org/10.1016/j.crm.2024.100599 Q1, IF: 4.4

Felhívás a Politikatudományi Intézet Alkotói Pályázatára - 2024

Politikatudományi Intézet

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet publikációs pályázatot ír ki BA-, MA-, illetve PhD-képzésre beiratkozott felsőoktatási hallgatók részére politikatudományi vagy társterületeken végzett tudományos munka és ennek magyar nyelvű publikációjának támogatására.

Megjelent a REGIO 2023/4. száma

Kisebbségkutató Intézet

teljes lapszám elérhető a folyóirat honlapján.

A tartalomból:

Székely mátrix: azonosságtudat mérés, identitásépítés, történeti emlékezet
Állami beavatkozás - helyi gazdaság: a Fiumei Kereskedelmi és Iparkamara
Purim-spíl a vészkorszak után
Nemzetiségek Szerbiában 1944-1964

A Politikatudományi Intézet 2023-as évértékelője

Politikatudományi Intézet

Intézetünk 2023-as évet értékelő rendezvénye sikeresen zajlott le 2024. március 5-én. Osztályaink és azokon dolgozó kollégáink elismerésben részesültek lelkiismeretes munkájukért, valamint kiosztásra kerültek az 'Év Fiatal Kutatója' és az 'Év Kutatója' díjak is.

Legújabb eredményeink

Vannak-e nyelvi jogaink?

2019. március 11.

Vizi Balázs (MTA TK Kisebbségkutató Intézet) írása a Mobilitás és befogadás a többnyelvű Európában (Mobility and Inclusion in Multilingual Europe - MIME) című kutatásról.

Milyen kihívásokat jelent a többnyelvűség az európai polgár számára?
Hogyan lehet egy modern, technológiailag fejlett és az országhatárokon átnyúlóan ezer szállal összekötött európai társadalomban előnyt kovácsolni a nyelvi és kulturális sokféleségből?
Mit jelent ez a kihívás a nyelvi jogok, a nyelvpolitikák tekintetében?
Milyen hatással van az európai integráció a nyelvi kisebbségekre?

Mitől jó egy iskola?

2019. március 7.
Neumann Eszter írása

Az iskola nem sziget című kutatásunkban olyan hátrányos helyzetű, roma és nem roma gyerekeket együtt oktató falusi és kisvárosi iskolákat kerestünk fel, amelyek sikeresek a társadalmi hátrányok leküzdésében. Nagyon fontos a szülők és a helyi társadalom támogatása! Ezekben az iskolákban a tanárok szakadatlan keresik a diákjaik számára legmegfelelőbb pedagógiai megoldásokat, és az iskola mögött egy támogató, helyi értelmiségi réteg áll. A gyerekekkel beszélgetve azt láttuk, hogy érték számukra a továbbtanulás. A továbbtanulás akkor válhat a jövőképük részévé, ha a helyi társadalomban a roma és a többségi közösségek között tartalmas, együttműködő kapcsolatok alakultak ki, és a gyerekek előtt állnak olyan helyi példaképek (például egy pedagógus vagy lelkész), akik a tanuláson keresztül törtek ki a szegény sorból. Aggasztó ugyanakkor, hogy a legjobb kistelepülési iskolákban is felgyorsult a jobb módú szülők elvándorlása, és emiatt a pedagógusok az iskola megszüntetésének fenyegetése mellett dolgoznak nap mint nap.